Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)

vele. A komája azt tanácsolta, hogy a gatyamadzagját húzza ki, tegye a feje alá, és ha jön a boszorkány, vesse hamar a nyakába, jól szorítsa meg.

Meg is tette a legény. Jött a boszorkány, ráült a hasára, a legény kikapta a gatyamadzagot a feje alól és a boszorkány nyakába vetette, megszorította a nyakát a gatyamadzaggal, azon nyomban lóvá változott. Szólt az édesapjának, mivelhogy az kovács volt. Kivitték a lovat a kovácsműhelybe és megpatkolták.

Másnap a boszorkány hívatta az orvost. Átment a legény is, és amikor fölhúzták a dunnát, látják, hogy a boszorkány mind a két kezin és a két lábán patkó van.

Szabó Mária VII. d.

Vass Mihály nagyapja mesélte

59. A mester felesége boszorkány volt

Volt egy kovács, két inasa volt. A fiatalabb feküdt kívül az ágyon, a bátyja belül. A bátyja jó kövér volt, ő meg sovány. Panaszkodott, hogy éjszaka mindig jön egy ló, oldalba rúgja, attól nem hízik. Azt mondja a bátyja: „Te feküdj belül, én meg majd kívül.” Mert ő majd megpatkolja azt a lovat. Csinált is négy tüzes patkót, otthagyta a kemencében, hogy tüzes maradjon.

Jött is éjszaka a ló, ínegfogta, oszt megpatkolta, elengedte és visszafeküdt a helyire.

Reggel, mintha mi sem történt volna, dolgoztak. De hiába vártak a reggelire, nem hozta a gazdasszony. Akkor a kovács reggel tíz óra felé bement az asszonyhoz, hogy keljen már föl, készítse a reggelit. Mondta az asszony, hogy rögtön fölkel, de ahogy az ura kiment, tovább feküdt.

Délben bement a kovács, lerántotta róla a dunnát, akkor látta, hogy patkóivá van keze-lába.

Máté János VII. d.

Mányoki néni mondta

60. A megpatkolt boszorkány

Volt egyszer egy kovács, annak egy inasa. Az inas a kovács szobájában hált. Reggelre annyira ki volt merülve, hogy nem tudott dolgozni. Elmondta a mesternek, hogy éjszaka jön egy boszorkány, annál van egy kendő, a kendőt a fejire dobja, attól átváltozik lóé, (így!) a boszorkány megnyergeli, egész éjjel nyargalnak, abba fárad ki. Mondja a kovács: „No majd én az éjjel kívül fekszek, te meg belül.”

Ügy is volt, az inas belülre feküdt, a kovács meg kívülre.

Éjjel jött a boszorkány, a kovács fejire akarta dobni a kendőt, de a kovács el760