Hidvégi Lajos: Cegléd hiedelemvilága - Acta Musei de János Arany nominati 7. (Nagykőrös, 1992)
A boszorkány nekiment öreganyámnak és megütötte, de öreganyám is visszaadta. Amé’ visszaadta, azé’ megátkozta a boszorkány. Egyszer öreganyám elment hozzá, amint megy egy láthatatlan alak áll elébe, öreganyám megijedt és hazaszaladt, de az alak szaladt utána. Mire hazaért, az alak szintén ott volt. Épp akkor ért haza öregapám, mivel a házba’ sötét volt fogta magát és a ház közepébe csapott, az alak leroskadt, - mert ez volt a boszorkány - és nagyon jajgatott. Öreganyám fogta magát, elment a boszorkány lakására, a boszorkány pedig ott rögtön meghalt. Veres Erzsébet VII. d. Koroknai Mária 75 éves öreganyja mesélte anyjának, Veresnének, az meg neki. 22. A nagy fehér kutya Az ablakpárkányra fölállt egy nagy fehér kutya és azt kiáltotta körösztanyjának, hogy „Örzse, gyere ki!” A körösztanyja megijedt és elhúzta a függönyt az ablakon. A fehér kutya még egyszer mondta: „Örzse, gyere ki!” iNem ment ki. A kutya unta magát és elment. Mielőtt elment volna, ezt mondta: „Jól jártál Örzse, hogy nem gyüttél ki, mert másként az életeddel játszottál volna!” Tóth Mária VII. d. nagynénje mesélte, a 63 éves Kovács Istvánná, Skultéti Anna 23. A boszorkány éjszakánként nyomta a kislány mellit A Szél utcában egy téli estén Rácz Etelkáéknál megjelent egy boszorkány, tizenkét óra tájba’ a kislány fölkiáltott az édesanyjához, hogy „jaj, de nyom valami!” Anyja lámpát gyújtott, de nem látott senkit. A kislány nagyon beteg lett és panaszkodott a szomszédoknák, azok is kétségbeestek, mert a kislánynak nap nap után kisebedzett a melle. Mitévők legyenek? Az egész utca fölfegyverkezett, hogy ezt megfogják. Az egyik szomszéd azt mondta, hogy ondót köll szórni, ha aztat felgyőzi szedni, akkor a boszorkánynak megmarad az ereje, de ha valaki rajtaéri, és nagyot üt rá, elpusztul. Az én dédnagyapáméktól szórták az ondót a Ráczékig. Egy váratlan este jött haza nagyapám, mikor kinyitotta a kisajtót, rámordult egy kutya, ez volt a boszorkány, de ő nem tudta. Ott állt a vödörgamó, azzal akart ráütni, de sehogy se tudott, az meg csak morgott. Ekkor mérgesebb lett a nagyapa és dühösen kergette. A hátsó kertbe’ vót egy palánk, a kutya ráugrott, ott sikerült egyet ütni rajta. Ott nyöszörgött és elmászott. 744
