Györe Pál: Adalékok Abony történetéből a ceglédi járás községeinek krónikájához (Abony, 1974)

IV. A felszabadult Abony fejlődése (1944 - 1974)

- 69 -A legmeggyőzőbb e változások mellett azonban az, hogy a munkások-pgrasztok gyermekei oiőtt megnyíltak a főiskolák, egyetemek kapui. Ennek eredményét mutatja az alábbi táblázat:

/ / > /

1950.1955.

I960.

1965.

1970.

1973

.1974

Általános iskolát végzett:

70

96

117

194

239

210189

Középiskolában továbbtanul:

25

27

35

45

69

80

76

Főiskolán, egyetemen továbbtanul:

8

8

7

Abcnyból a Magyar népköztársaság ösztöndíjasaként leningrádban végzett, illetve tanul Terek Gizella /kartográfus/ Debosi Zsuzsanna. és Szabados István /orvos/

Az elhagyott gyermekek nevelését szolgálja, mint már említettük a volt Salacz kastélyban létrehívott gyermekotthon, melyet községünk a legnehezebb inflációs időkben is fenntartott, fejlesztett, mig 1949-ben Újpest városnak támogatásával 14o.ooo.-,Ftos költséggel a vármegye első gyermekotthonává fejlesztett. /Győré Pál: Ez is történelem - Abonyról kézirat 79 oldal/

Néhány évvel ezelőtt uj szárnyépülettel bővitette a megyei Tanács.

Messze lehetne kalandozni, az iskolák újkori történetében, az úttörőmozgalom első hajtásaitól - máig. Amikor pl: a Szelei úti iskolánál megalakult a "labor.Áron” úttörőcsapat, vagy amikor 1971. május 29.-én a 4459<> sz. Gábor Áron úttörő csapatok az Úttörő Mozgalom negyedszázados évfordulóját köszöntötték, s amikor ifj. Drávay József úttörő csapatvezető lelkes munkájaként elnyerték a KISZ. Központi Bizottság Vörös Selyem Szalagját.

Nem tudunk a különböző ifjúsági szervezetek /Eposz, MADISZ,

SZÍT stb./ de még a KISZ. munkájáról sem megemlékezni - a szűkre' szabott