Györe Pál: Adalékok Abony történetéből a ceglédi járás községeinek krónikájához (Abony, 1974)
III. A felszabadulást megelőző időszak eseményei (1944 március 19-től november 4-ig)
- 29 -had bin? óság által YOna^om faü-olcwseágpQ* h©*»»nStb, Csonka - aki akkor már a főjegyzői tisztet töltötte be - kérte a két egyházi vezetőt, hogy ők se hagyják el posztjukat, legyenek segítségére, mert neki határozott szándéka, hogy,a kiürítésre Vonatkozó parancsot megtagadja, nem hajtja végre. Riadt, megrökönyödött arcok mindenütt, . ősapatmozdulatok, állandó vonulás, zaj, dörgés, hol közelebb, hol távolabb. Ezen a napon hallottuk meg először a front igazi zaját,., /75/ Október 27*-én délután 5 . éra körül egy német tankoszlopot bombáztak a szovjet harcigépek,•,egy nappal később - a osendőrség távozása után október 28,-án, Ácsai elvtársékat "elbocsájtották" a börtönből, mert az elmenekült vezetők helyettesei úgymond - nem merték elődeik munkájáért a felelősséget vállalni, Aosai Imrék, Nagy,Bélák szabadok! Dörögtek az ágyuk,.. Amióta a "városháza” épülete fennáll /1904/ a celláknak alig volt más "vendége”, mint a munkásmozgalom abonyi harcosai: 1919 katonái, a huszas és harmincas évek földmunkásmozgalmainak helyi szervezői,,a 40-es évek elégedetlenkedői, a fasizmus, a háború ellenségei. Szinte jelképes ez a pillanat, A kisemmizett, »ongyos proli . először érzi igazán, hogy 1919 után ez a második, ez az igazi, először tud omelt fejjel előre nézni, szabadon aselekedni.,, A német csapatok zöme november 2.-án vonult el a községből* Utóvédjeik gyújtották fel a Jókai úti Elégner-féle malmot,,. A lakosság mint a vándormadár. Nem találta helyét senki. Az ellenséges propaganda segitett a rémület "kialakításában" s nyilván az is,.hogy a község vezetői maguk is a menekülés útját választották, A félelem, az izgalom feszült mindenütt. Ilyen körülmények között élte Abony az "utolsó érákat".., / * 3. Utolsó üzenet a vármegye-házából* "Vagy láng csap az ódon, vad vármegyeházra, Vagy itt ül lelkünk tovább leigázva*" /Ady Endre: Eölszállott a páva,/