Györe Pál: Adalékok Abony történetéből a ceglédi járás községeinek krónikájához (Abony, 1974)

II. Abony fekvése, adottságai

l«*,»

Településünk vadállományában szájno-ttsvé.-apis5":néurik a fácán, a nyúl,

Ct.-ftg:ly, nagyvadurk állnréóan szaporodó fajtája az őz«

A budapc-sti Postás és az abonyi Újvilág vadásztársaság osztozik a területen* Ab-'nyból került a budapesti vadászati Világkl.álli.táa— ra Kertész Pál Abonyban /15 70--bon/ lőtt arany dr man őzinófája, 1968-ban Dóra János az,Újvilág termelőszövetkezet tagja is aranyérmesőzba.1ejtett ol, /34/

Az 1974,évi tavaszi vadszámlálás 460 db őzről? 7700 fácánról,

4000 db, nyulról, 3000 fogolyról ad számot« /35/

Az alföld nemes madara a túzok is fel-fel tűnik területeinken«

Az 19^3 évi vadszámlálás 30-40 db-ct tart számon« /36/

A József Attila termelőszövetkezet által kitermelt kiserdő a világ legkisebb rovarának a G:I m/m-es"MIDIDIUM minutissimUm"-nak Veit lelőhelye. Sok az 1 m/m-nél kisebb szárnyatlan darázs, molyok gazdasági jelentősége a káros hernyók irtása, /37/

A Kaszáló erdő a vércsék és baglyok tanyája«

A Gereceszák vizes, tócsageo területeit a vadkacsuk, a Rózsa : dűlő lapályos részeit a Salacz domb és a Osikémajor közötti területet szivoson látogatják a vadlibák« /33/

4* Településszerkezete«.

Ha községünk településszerkezetét plemezzülf, megállapítjuk, hogy Abony uj, XVIII, századi települési Középkori előde, melynek helyére telepedett, a török idők legvégén szinte elpusztul,-/39/ ■

A XVIIIo század végén egy jellegzetes halmaz falut látunk, szabálytalanul zsúfolódó házakkal, melyek között a szabályos utcának alig Van ny:ma0 A falu házhalmazát az élas kertek veszik szabály o san körül, a kornak jellegzetesen magyar mezőgazdasági alakulása; az akkor lendületnek induló, a Tisza-lapály durrsbb legelőit kihasználó legeltető állattenyészt :célszerű kerete.

Határában a magyar tájak jellegzetes Kunhalmai mutatkoznak.

Ugyanezt a képet mutatja Bállá Antal térképe sommásan összefoglal- Vas a kerek házhalmaz körül a második kőrsávban a kerteket, melyek a jószág "kerített” szállásai*;

A XIX« század közepére a kép megvált.zik« A szabályfcs: nolelszórt házak körül határoz-tt irányú utcák alakulnak, köztük a foirányVanalak: K~re - Szolnokra egy ág, Uy;. felöl Ceglédre egy másik, a Tápióvölgyebol a harmadik. Ezek "villás" összefutása háromszögű fő-* teret eredményez.