Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

A gyár és a város

'^s\j város sokáig nem vett tudomást a gyárról. Arról tudott, hogy az 50-es évek elején új üzemek sora létesült, kisipari szövetkezetek születtek, de melyik mit készít, kevesen tudták. Jelentősebb előrelépés, érdeklődés, megismerés a 60-as évek közepére jött, ekkorra véget ért a ceglédi iparfejlesztés ,,első szakasza”, ekkorra megtörtént a sebtében megszervezett kisebb vállalatok és telepek összevonása, átszervezése. Kezdett kialakulni a város iparának új szerkezete, létrejöttek azok a vállalatok és ipartelepek, amelyek alkalmasak lettek a továbbfejlesztésre. Nem létesületek tovább új üzemek, hanem a III. ötéves terv során közel 170 millió forintot kitevő bővítések, beruházások következtek. Az ipari ágazatokat érintő beruházások legjelentősebbje — 36 millió forint — az ÉVIG 3. sz. Kisgépgyáránál volt. Ekkor mindenki felfigyelt a gyárra, s az 1966. április 2-án, a Kossuth Művelődési Központban megnyílt kiállítás, — hol a város ipari üzemei mutatták be termékeiket — betetőzte az érdeklődést. Mindenki látta, hogy a Törteli úton az egykori romos kisüzem és omladozó kis tanyák helyén modern gyárépületek nőnek egymás után. Ekkor már azt is tudta a város, hegy a „vasalógyár” a múlté, valami új kezdődik, hol a foglalkoztatottság emelkedik, s valami új kezdődik, s valami újat, nagyszerűt gyártanak. A munkások, alkalmazottak számával együtt emelkedett a figyelem és érdeklődés a gyár ér termékei iránt. Az elmondottak csak az átlagos ceglédi lakosra vonatkoznak, a városi pártszervezet és a tanácsi vezetőség a gyár minden lépéséről tudott, általuk és velük nőtt, terebélyesedett. 1957, főleg az 1963-as összeolvadás, egyesülés

67