Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

1963. évben 1972. évben

34,4 millió forint termelés 140,7 millió forint termelés

A 3100 m2 alapterületű üzemcsarnok, a hozzátartozó szociális létesítményekkel: 400 személyes öltöző-mosdó, konyhaétterem, vízmű, szennyvíz elvezetés és annak biológiai derítése az ország egyik legmodernebb létesítménye, mely nemzetközi viszonylatban is korszerűnek számít.91

1973-as év — ismételjük — a ceglédi gyár történetében a tíz éves jubileum, a várva-várt gyárfejlesztés megvalósulása

Az 1963-ban történt vállalati összevonásnak a fejlesztési eszközök koncentrálásából eredő előnyét az első 10 évben az öt gyár közül a ceglédi Villamos Kisgépgyár élvezte a legnagyobb mértékben. Ezen idő alatt több mint 140 millió forint került beruházásra, üzembehelyezésre. A fordulópontot 1965 jelentette. Attól kezdve 3 gyártmánycsaládon belül mintegy húszféle típusú villamos kéziszerszám előállítására rendezkedtek be. Jelentősen csökkentették az önköltséget és növelték az előállított termékek mennyiségét. Az új termékeket a ceglédi gyár mérnökeiből és szakemebereiből álló műszaki gárda tervezte. Sikereiket nem csupán a termékek iránt megnyilvánuló hazai és külföldi kereslet bizonyítja, hanem számos díj, sok-sok elismerés. Az átadott üzemcsarnokba Európa szinte valamennyi országából érkeztek új célgépek és értékes berendezések. Ott kapott helyet a k:smotorüzem, melyben több mint száz ember dolgozik, s szerez tekintélyt, elismerést a ceglédi Villamos Kisgépgyárnak és a városnak.

47