Pataki Ferenc: Gyár a város szélén. Az EVIG Villamos Kisgépgyár rövid története (Cegléd, 1978)

a Lövész utca sarkán lévő egykori csendőrlaktanya épületét bérelték a várostól. Itt 3—5 munkással készítették a lószerszámvereteket. Az értékesítés nem volt nehéz, hiszen a vevőkör közel 70 év alatt kialakult. Néhány év múlva a város felmondta a bérletet, ekkor bejöttek a mai Ady Endre utca és a Köztársaság utca sarkán lévő épületbe. Itt már több helyiségük volt (öntő, formázó, olvasztó, lakkozó, cinkező, esztergaműhely stb.) s olykor 30—40-en is dolgoztak. A kisüzem hivatalos neve ifj. Martinovics József és Tsa Fém- és Lószerszám veretek Gyára

lett.16

Nézzük meg röviden a második jogelőd rövid történetét. A jómódú ceglédi gazdacsaládok szívesen vették a cséplőgépeket, nemegyszer megszerették azokat, s egy-egy fiú géplakatos képesítést is megszerezte. G. Bíró József is módos földművesgéptulajdonos családból származott Nem elégítette ki néhány hetes cséplési szezon, egész életét a gépeknek szánta. Géplakatosi vizsgát tett, majd — mivel a budapesti gépgyárakban ismerős volt — hozott néhány kiváló öntősegédet, s a 30-as évek közepén Cegléden megalapította a vasöntödéjét. Ez a kis üzem a mai Pesti út és Bajcsy-Zsilinszky tér sarkán áliott, kezdetben 3—4 munkás dolgozott benne, de később 12—15 főnek is adott munkát. Különféle dugattyúkat öntöttek és gépjavításokat végeztek. A háború után vasöntvények (dugattyúk, dugattyú-gyűrűk, kerekes víziszivattyúk) előállításával és megmunkálásával, továbbá napraforgó olajprésgépek készítésével és harci cselekmények következtében megrongálódott gépek felújításával foglalkoztak.17

A harmadik jogelőd a Ceglédi Grünfeld Rezső Mechanikai Gépműhelye. Városunkban hosszú évtizedeken át elismert volt a Lőwy-féle kerékpár, varrógép, motorkerékpár és autócikkek lerakata, javító üzeme. Ebben az üzeletben Grünfeld Rezső xs társ volt, de néhány évvel a második világháború kitörése előtt kivált a társulásból, Grönfeld Garázs néven ónálló kisüzemet

14