G. Sin Edit: Falu Tamás (1881 - 1977) - Pest megyei Téka 1. (Szentendre, 1981)

Bevezetés

Falu Tamás könnyed volt, de nem volt sekélyes, egyszerű, közérthető volt, de nem volt igénytelen, nem volt kommersz. Ezek közt a fogalmi kategóriák közt nehéz előítélet nélkül megvonni a határokat. Idézzük itt Csanádi Imre 1974-ben írt értékelését! „Falu Tamás mindmáig népszerű költő, bőven akad olvasója, és nem csupán az Új Idők re em­­lékezők egyre fogyatkozó nemzedékéből .... fiatalok is vonzásába kerültek és kerül­nek, akiknek pedig már semmi közük Falu Tamás korához, világához, nosztalgiáihoz. Őket alighanem a félmúlt, a «tegnapelőtt» iránt megmutatkozó, manapság eleven érdek­lődés vezérli és .... a régies mázon áttörő, bölcs, megértő emberi hang. A Nagy Költé­szet igazi értéséig és méltányolásáig viszonylag kevesen jutnak el — annál többen igény­lik, a «bóvlitól» is idegenkedve, a valódi, de könnyen megközelíthető értékeket. A tisz­tes «kismesteri» munkát. (Amely egy-egy vonatkozásban akár «nagymesterre» is vallhat.)” (Falu Tamás: Vidéki állomások, 557. old.) Falu Tamás költészetének legfőbb értéke, népszerűségének egyik titka, hogy ha bár­ki kezébe veszi — ha csak egyetlen órára is — válogatott verseit, ha csak felületesen, pi­henésképpen olvassa is, jobb, okosabb, bölcsebb, kiegyensúlyozottabb, higgadtabb lesz tőle. Lehet, hogy csak néhány napig, vagy csak néhány óráig tart ez a hatás, de éppen er­re van a legnagyobb szüksége korunk roppant feszültségek között élő emberének. Ön­magára is érvényesek Falu Tamás Gogolról vallott szavai: „Aki olvassa, több, jobb, em­beribb ember lesz általa.” S kívánhatunk-e költőtől többet? 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom