Varsányi Lászlóné (szerk.): Fejezetek a Pest megyei állami zeneoktatás 35 éves történetéből (Budapest, 1986)

Zeneiskoláink története alakulási, illetve önállósulási sorrendben

Az Abonyi Bihari János Zeneiskola történetéről és munkájáról

Abony zenei életét a XIX. század végén és a XX. század első három évtizedében szinte egyedül az Ipartestület énekkara jelentette. Hangszeres oktatásról csak a harmincas évektől beszélhetünk, amikor két idős zenész az önkéntes Tűzoltózenekart megalakítja. Ezen kívül csak 15—20 fő az, aki zongorázni, illetve hegedülni tanul egy magániskolában.

A döntő fordulat a felszabadulás után következett be (1952-ben), amikor Szabó Sándor tanító vezetésével és hősi erőfeszítésével megkezdődött községünk zenekultúrájának felemelkedése.

1952-ben alakult meg a ceglédi zeneiskola és ez adta az ötletet a lelkes abonyi vezetőknek, hogy itt is tagiskolát indítsanak. így Szabó Sándor igazgatóhelyettes vezetésével három tanár közreműködésével 70 fős tanulólétszámmal elkezdődött Abonyban a zeneoktatás. (Az iskola első tanárai: dr. Hegyessy Sándorné zongora, Szirmay Reginaldné zongora, Huszti József hegedű, Szabó Sándor szolfézs.)

Egy évig „albérletben” dolgozott az intézmény, a helyi művelődési házban és az általános iskolában, míg 1953-ban a községi tanácstól megkapta a jelenlegi épületet, ahol ma is tevékenykedik.

1954-ben már önálló költségvetése volt az iskolának, így Abony az első község az országban, ahol állami zeneiskola létesült.

A következő években mind létszámban, mind szakmai színvonalban rohamos fejlődés következik. Ekkor már van egy kislétszámú fúvószenekar és két tanuló (Holló Gizella zongora, Puskás Elvira hegedű) hangszeres versenyen második helyezést ért el.

Az iskola épülete is bővül négy tanteremmel, melyet a romos helyiségek felújításával sikerül kialakítani.

1957. január 16-án kelt a Népművelési Minisztérium 8774—3—

23