Varsányi Lászlóné (szerk.): Fejezetek a Pest megyei állami zeneoktatás 35 éves történetéből (Budapest, 1986)

Zeneiskoláink története alakulási, illetve önállósulási sorrendben

Az Abonyi Bihari János Zeneiskola történetéről és munkájáról Abony zenei életét a XIX. század végén és a XX. század első három évtizedében szinte egyedül az Ipartestület énekkara jelentette. Hang­szeres oktatásról csak a harmincas évektől beszélhetünk, amikor két idős zenész az önkéntes Tűzoltózenekart megalakítja. Ezen kívül csak 15—20 fő az, aki zongorázni, illetve hegedülni tanul egy magánisko­lában. A döntő fordulat a felszabadulás után következett be (1952-ben), amikor Szabó Sándor tanító vezetésével és hősi erőfeszítésével meg­kezdődött községünk zenekultúrájának felemelkedése. 1952-ben alakult meg a ceglédi zeneiskola és ez adta az ötletet a lel­kes abonyi vezetőknek, hogy itt is tagiskolát indítsanak. így Szabó Sándor igazgatóhelyettes vezetésével három tanár közreműködésével 70 fős tanulólétszámmal elkezdődött Abonyban a zeneoktatás. (Az is­kola első tanárai: dr. Hegyessy Sándorné zongora, Szirmay Reginald­­né zongora, Huszti József hegedű, Szabó Sándor szolfézs.) Egy évig „albérletben” dolgozott az intézmény, a helyi művelődési házban és az általános iskolában, míg 1953-ban a községi tanácstól megkapta a jelenlegi épületet, ahol ma is tevékenykedik. 1954-ben már önálló költségvetése volt az iskolának, így Abony az első község az országban, ahol állami zeneiskola létesült. A következő években mind létszámban, mind szakmai színvonalban rohamos fejlődés következik. Ekkor már van egy kislétszámú fúvósze­nekar és két tanuló (Holló Gizella zongora, Puskás Elvira hegedű) hangszeres versenyen második helyezést ért el. Az iskola épülete is bővül négy tanteremmel, melyet a romos helyi­ségek felújításával sikerül kialakítani. 1957. január 16-án kelt a Népművelési Minisztérium 8774—3— 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom