Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

t>3. Gödöllő: Kastély parkrészlettel.

A XVIII, század folyamán a kiskunok itt díszes székházat. emeltek kapitányuknak, amelyet ma „megyeházának“ neveznek (97).

Pest vármegye a Kiskun kerületnek 1872-ben történt egyesítése óta féltő gonddal őrködik a kiskun hagyományokon Nemrég áldozatos kegyelettel megújíttatta a kerület kiskunfélegyházi székházát (98, 99). Egyik részét hivatali célokra használja, a másik felében a város a Kiskunság emlékeinek a megőrzésére múzeumot rendezett be, hogy beszédes tanúi legyenek a kunság ősi és kiapadhatatlan erejének (100—104).

1768-ban és 1770-ben a Duna tavaszi áradása óriási károkat okozott. A vármegye ezért már ebben az időben foglalkozott a Duna szabályozásának kérdésével és a szabályozás terveit is elkészítette.

Szabályozták a Sárvizet, a Galga folyót, lecsapolták a biai tavat és kitisztították a Duna medrét Esztergomtól Budáig.

Mária Terézia korában ütötte fel fejét hazánkban egy angol eredetű mozgalom, amelynek igazi céljával senki sem volt teljesen tisztában. Biztosan nem lehetett tudni, hogy a hangzatos jelszavak és titokzatos szervezet álarca alatt, milyen hatalmi érdekek húzódnak meg. Erre csak az 1914—1918. évi világháborút követő események derítettek világot.

Ez a mozgalom a szabadkőművesség. Első pártfogójuk Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc volt.

95