Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

70. V'ac ostroma a török hódoltság idejében.

A török uralom alól való felszabadulást követő első évtizedekben a vármegye élete igen mozgalmas. Székhelyét egyelőre még nem helyezhette vissza Budára, vagy Pestre, mert itt császári hadak táboroztak. Ezért továbbra is hol Füleken, hol Kecskeméten, hol a vármegye különböző helyein tartja közgyűléseit és ítélőszékeit.

Csak 1699-ben tér vissza régi székhelyére (73).

A császári hadak beözönlésével fellépett nyomor, az igazságtalan nagy adózás, a birtokok jogtalan elvétele, a katonaság pusztításai megérlelték a helyzetet II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához, a kuruc háborúkhoz (74). Vármegyénk Rákóczi első felhívására zászlója alá állt, azonban az egész vármegye szabadon nem cselekedhetett, mert a megye székhelye, Pest, a császáriak kezén volt. így részekre szakad a megye, — s a szabadon levő területen megalakul a kuruc vármegye, — amely közgyűléseit Kőrösön, Boldogon, Versegen — sőt a szomszéd megyebeli Hatvanban vagy Gyöngyösön tartja, amint erről kuruc Pest vármegyének megmaradt jegyzőkönyvei ékesen szólanak.

Rákóczi arra törekedett, hogy vármegyénk haderejét teljes egészében szabadságharca szolgálatába állítsa. Vármegyénket azonban a labancokhoz szító rácok folyton megújuló támadásai kötötték le.

82