Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)
«5. A Tápió hídja Tápiószelénél. Állítólag a. török hódoltság idejéből A Zsámbékon épített török kút ma is megvan. (67.) Vármegyénk szervezetében a török hódoltság másfél évszázada maradandó nyomokat hagyott. Már említettük, hogy az Árpádok idejéből származó kiváltságos helyzet folytán vármegyénknek mindeddig nem voltak főispánjai, mivel azok hatáskörét maga a király, vagy helyettese, az ország nádora látta el. A török hódoltság idején királyaink távol éltek az or szágtól és a nádorok sem voltak képesek ellátni a főispán 1 teen dőket. Ekkor már vármegyénk alispánokat is választ saját ne mesei köréből, de azt a kiváltságot továbbra is megőrzi, hogy a megye főispánja a mindenkori nádor legyen. Ugyancsak ebben a korban csatlakozik Solt szék is vár megyénkhez. A solti rész a török hódoltság idejéig Fejér vármegyének volt egyik járása. A török megszállás után azonban az or szág rendjei Fejér megye solti székét hozzácsatolják Pest é> Pilis egyesített vármegyékhez. Később a solti szék a Solt megy** nevet veszi fel. A hódoltság második felében már mint ,,Pesi Pilis-Solt vármegye“ szerepel vármegyénk 77
