Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)
63 Visegrnct Ostrom Rablások, lopások napirenden voltak. Ezért a távollevő vármegye, hogy a fosztogatók, tolvajok, rablók ellen a hódoltsági terület népét megvédje, külön szervezetet állított fel a hódoltsági terület népéből. Éz volt a „Parasztvármegye“. A török területen élő nép a maga köréből választotta meg a parasztvármegye kapitányát, a paraszthadnagyokat, paraszttizedesekei A kapitány és a hadnagyok a vármegye kezébe tették le az esküt és a tizedesek segítségével tartották fenn a rendet és védték meg a hódoltság népét. A kapitányok hívták össze a parasztvármegye gyűléseit és ők gondoskodtak arról, hogy a parasztoknak fegyverük legyen. A parasztvármegyének a megye levéltárában 1638. évből fennmaradt szervezési szabályai (59) beszédes tanúbizonyságai annak a soha meg nem szűnő magyar életerőnek, tudatos vérségi államalkotó erőnek, együvé tartozásnak, fajszeretetnek, mely a legsúlyosabb időkben, másfél évszázadon át ott élt Pest vármegye népében. Ha a nemzethűségnek ezt a meghatóan ékes példáját más népnek a történelmében látnák; iskolai tankönyvekben világszerte hirdetnék és tanítanák követendő példa gyanánt, amint ezt a klasszikus ókor történeteivel teszik. De men ez csak magyar földön mutatkozó jelenség, csak a magyar nemzet életében előforduló csodálatos példája a fajszeretetnek, legalább mi tartsuk számon és legyünk büszkék rá. A törökdúlás a földnek nagyrészét művelésre alkalmatlanná tette, aminek főoka a vizes területek értékes gátrendszerének lerombolása volt 75
