Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

54, Szécsény vára. A varmegye székhelye u török hódoltság idejében

1541-ben a török csellel beveszi Budavárát, 1542-^en Pestet, Vácot ostromolja és veszi be (51, 52). így, alig két év alatt, az egész vármegye a legészakibb részéig török uralom alá kerül és az alatt is marad 145 esztendőn át.

Ez alatt a másfél száz év alatt a török majdnem egészében elpusztítja mindazt, amit a magyarság több mint félezer éven át ebben a vármegyében épített. Mi sem adhat erről szemléltetőbb képet, minthogy vármegyénkben nem sokkal a mohácsi vész előtt végzett 1494. évi összeírás szerint 4097 és fél porta volt, amely után az országos adót szedték. A török hódoltság félszáz éve után 1590-ben márcsak 39 '/»-ad portát írnak össze a vármegye területén, vagyis minden 100 portából 99 elpusztult.

A kiirtott magyar lakosság helyére idegenek költöztek. Legnagyobb részben szerbek, akkori nevükön rácok, akik a törökök mellett, mint azok segédcsapatai pusztították az országot. A magyar falvak egymásután tűntek el és helyükbe rácok települtek. Még a régi magyar helyneveket is elrácosították

65