Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

12. Pomáz: A sziklasir-ásatások színhelye Már Árpád idejében megkezdte a magyarság nyugati kalandozásait, hogy megismerkedjék Európa nyugati felével és távoltartsa a szomszéd népeket a még meg nem erősödött fiatal országtól. A kalandozások meggyőzték a magyarságot arról, hogy katonailag messze felette áll nemcsak a szlávoknak, hanem a nyugati népeknek is. Ennek a nagy katonai fölénynek tulajdo­nítható, hogy Solt és Taksony fejedelmek uralkodása idején Német-, Olasz- és Franciaországban egymásután vívják diadal­mas harcaikat. Villámhadjáratszerű lovasvállalkozásaik során elkalandoztak egészen a Pireneusokig, Spanyolországig, az Atlanti-óceánig. Ekkor került bele a litániákba, hogy „A magyarok nyi­laitól ments meg Uram minket!“ A kalandozások végeredmény­ben a magyarság katonai tekintélyének, az új haza területe s határai biztosításának célját is szolgálták. Őseink e kalandozásokkal félelmessé tették nevüket a szomszéd népek előtt, a harcokkal járó veszteségek azonban őseink erejét is egyre gyöngítették. Számuk egyre fogyott. Az utolsó balkáni kalandozással egyidőben szállt sírba Taksony fejedelem. A hagyomány szerint a Duna mellett nyug­szik, a mai Taksony község közelében. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom