Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)
JEGYZETEK. (A jegyzetek előtti számok a szövegben közölt képek számára utalnak.) 20. Szt. István 1002. évben kelt oklevelének egyik 1295. évből származó átiratáról (másolatáról) készült, s eredetijét a m kir. Országos Levéltár őrzi. A király ebben az oklevelében István veszprémi püspök alá rendeli Veszprém, Fehér, Kolon (Zala) és Visegrád (Pilis) vármegyéket és minden egyes vármegyében birtokokat adományoz a püspökségnek. 21, 22. Kalocsa első székesegyháza Szent István korában épült. Ijgyanazon a helyen állt, mint a mai. A lakosság ■ szaporodtával azonban szűknek bizonyult, ezért lebontották és helyébe a XII. században egy nagyobb templomot építettek. Ez a templom állott fenn a török hódoltság idején. Ekkor szinte teljesen elpusztult, csak ásatások révén szerezhetünk alakjáról, nagyságáról fogalmat. Az ásatások során sok érdekes lelet került elő. Faragott kövek és sír leletek, ezeken kívül a XII. század egyik építőjének, Rovó Mártonnak sírköve. A jelenlegi barokstílű, hatalmas kéttornyú székesegyház építését 1735-ben kezdik meg. Gazdag belső berendezése csak 1770-ben készült el. Később, kétszer is leégett. 1816-ban újból felszentelték. 28., 29. Az ócsai templomot a premontrei-rend építette a XIII. század elején. A tatárjárás előtt már készen állott. Tiszta példája volt eredetileg a románstílű építkezésnek, a későbbi időkben azonban többször javították és részben átépítették. A török hódítás idején mecsetnek használták, később a visszafoglalás után a református lakosság vette birtokába és használja ma is. 1900-ban és 1924-ben restaurálták. 32., 33. A zsámbéki templomot Zsámbéki Smaragd székesfehérvári prépost és fivére Egyed gróf építették a XIII. század közepe táján, már a tatárjárás után. A templom és a mellette épült kolostor a premontrei-rend birtokába jutott, amely itt prépostságot állított. A prépostságot 1475-ben a premontreiek átadják a pálosoknak. Zsámbék a pálosok kezén marad 1541-ig. Ekkor a török elfoglalta Budát, a szerzetesek így odahagyták a kolostort és a templomot. Hogy mi volt a templom sorsa a török alatt, pontosan nem tudjuk. Valószínűleg a törökök használták, belső berendezése ekkor pusztult el. 1581-ben mikor a győri és a veszprémi hadak rátámadtak Zsámbékon a törökre, az ágyúgolyóktól az épület is súlyosan megsérült. 1763-ban földrengés rongálta meg. A XVIII, században a földesúr által betelepített német lakosság, 161
