Endre László et al. (szerk.): Ezer év Pest vármegye földjén. Történeti képeskönyv Pest vármegye népe számára (Budapest, 1943)

í IJ. Vác. Diadalív

Az, hogy ma az ország fővárosa legalább nyelvében magyar, elsősorban Pest várjnegye munkájának, küzdelmének, áldozatkészségének köszönhető. Ez valóban vármegyénk el nem vitatható érdeme.

Amikor Napoleon Bécs elfoglalása után Magyarország ellen fordult, vármegyénk a véráldozatból is kivette részét.

Az 1809. évi utolsó nemesi felkelésben a kiskun kerülettel együtt vett részt a megye nemessége. Vér- és pénzbeli áldozatokat nem kímélve teljesítette kötelességét. E tekintetben is elől járt példájával az ország megyéi között. A napoleoni idők kedves emléke a pestszentlőrinci „gloriette“. Ez tanúja volt I. Ferenc császár és király, I. Sándor cár és IV. Frigyes Vilmos porosz király magyarországi találkozója alkalmából rendezett hadgyakorlatoknak (110). Ezen a részen épült Pestszentlőrinc, amely azóta szép várossá fejlődött.

102