Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
IV. Az újvárosi templomtervek és a templomház
A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE rú minden szörnyűsége rászakadt a szerencsétlen magyar nemzetre. Nagy nehézségek támadtak az építőanyagok beszerzése tekintetében, s az építkezést halasztani kellett a jobb idők elkövetkezéséig. :Jí :1c A végrendelet summáját azonban, mint a kegyes áldozatkészségnek, egyházszeretetnek, az Isten országa előbbremeneteléért áldozni tudó magyar gazdaházaspár hitének drága dokumentumát ide iktatom okulásul és szép tanításul mindazok számára, akik szívükben hordozzák a felséges Isten imádásának Újvároson építendő' hajlékának ügyét. „A Mindenható Isten gyermekkel nem áldotta meg házasságunkat, és erre való tekintettel arra az elhatározásra jutottunk, hogy református egyházunknak Isten örök dicsó'ségére és református testvéreink lelki épülésére templomot építtetünk. Ha ezen lelkűnkből fakadó akaratunkat - amellyel a kihalófélben levó' család nevét és emlékét is megörökíteni akarjuk - a mai háborús viszonyok között életünkben megvalósítani nem tudnánk, erre az esetre közösen rendeljük, hogy vagyonúnkból a Nagykátai út mentén, a Farkas dűlőben elterülő kb. 42 kát. hold tanyás szántó földet és Alszegi úti házunkat úgy, amint azok állanak, örökölje szívünkhöz nőtt egyházunk, a ceglédi ref. Egyházközsége azzal a kötelezettséggel, hogy a közülünk túlélő házastárs elhalálozásától számított tíz év alatt az általunk kijelölt helyen, vagy ha a hely kijelöléséről mi nem gondoskodnánk, az egyház által kiválasztott helyen, a déli egyházrész területén - ha az akkori állapotok lehetővé teszik -, a hagyományzott vagyon építéskori értékének megfelelő nagyságú templomot emeljenek, alatta a mi, elhunyt szüléink, továbbá unokaöcsénk, Hörömpő János és családtagjai temetkezési helyéül szolgáló tízfülkés sírboltot. Rendeljük továbbá, hogy amennyiben az egyház mint örökös ezen meghagyásunkat az említett tíz év alatt azon esetben sem teljesítené, ha az akkori állapotok az építkezést lehetővé tennék, akkor a református egyház tőlünk öröklött vagyontárgyakra az időközben netán beszedett jövedelmek nélkül unokaöcsénknek, Hörömpő Jánosnak kiadni tartozik. Végül meghagyjuk és rendeljük, hogy az egyház a templomépítés megkezdése előtt az öröklés tárgyát képező ingatlanokat meg nem terhelhetik, s nem idegeníthetik el. Ez a mi végakaratunk.” Ezt a végrendeletet az egyház hivatalos kiküldötteinek jelenlétében dr. Szaniszló Lajos, akkori városi jegyző és presbiter felolvasta, és az ő, valamint Kardos Mihály, dr. Orosz József, és dr. Szüle Károly együttes és folytonos jelenlétben a végrendelkezők aláírták. E nagyfontosságú okmányban foglaltak azonban a háborús viszonyok következtében nem mentek teljesedésbe. A templomépítésre vonatkozóan alapítványt tevők már előzőén Dömötör Sándor ceglédi mérnökkel pontos és részletes terveket is készíttettek. A rajzok a mai napig is megvannak Kádas Mihályné tulajdoná- 119 -
