Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
Bevezetés
A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE BEVEZETÉS A ceglédi református egyház általános történetét az elmúlt másfél század óta hárman írták meg. Nánási Szabó Károly a nagytemplom alapkövének letétele alkalmával 1836-ban egy rövid összefoglalást helyezett el az alapkódén, mely a ceglédi református egyház régi és akkori történetének vázlatát tartalmazta. Utána Takács József lelkipásztor egy püspöklátogatás emlékére (1891-ben) már részletesebben és több szempontra kiterjedően írta meg „dióhéjban” az egyház történetét, míg végre is S. Szabó József tankerületi főigazgató Cegléd város monográfiája részére 1930-ban summás összefoglalásban, tiszta történelmi és református szempontok szerint írta meg rövid összefoglalását ceglédi református anyaszentegyházunk történetének. A szerzők ezekben az általános természetű egyháztörténeti munkákban a templomok történetét is érintették, és több-kevesebb részletességgel a századok eseményeinek tárgyalása során elmondották az érdekesebb adatokat a templomokra vonatkozóan. A fő cél mindhármójuk előtt az volt, hogy az egyház általános történetét mondják el, s így a templomok története mindhárom esetben mellékes kérdéssé vált. A templomok története a ceglédi reformátusság drága és közös öröksége, mert a templomok históriájában egyházunk megújuló Istenszeretete, hősi erőfeszítéseinek drága nagyszerűsége, a megpróbáltatások és megújulások, ellankadások és szép szárnyalások sorozata áll előttünk. A nagytemplom hatalmas boltívei alatt ülve az istentiszteleti alkalmak során számtalanszor felébredt bennem a vágy, hogy megismertessem a gyülekezettel a nagytemplomnak és az előtte volt két templomnak a történetét. Izgalmas és tanulságos dolog fellapozni a történelmet, lefújni a régi iratokról a feledés porát, s megemlékezni a régi falakról, a régi építőmesterekről, régi lelkészekről, a régi számadó gondnokokról, az építkezések körüli erőfeszítésekről, az aggodalmakról, a tűzvészekről, az ellenség dúlásáról, s megemlékezni magáról a templomépítések súlyos gondját viselő gyülekezetről is, az egyszerű, névtelen adakozók-7 -
