Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
III. A Nagytemplom
Dr. Szomorú István Összefoglalva a három könyv eredményeit, a következő kiadási összegeket találjuk bennük: 13.988 Ft 13.168 Ft 29.536 Ft összesen: 56.692 Ft Következik az 1838. esztendő. Ennek a számadó könyve is tökéletlen, mivel a kiadási tételek még összegezve sem lettek. A könyv nincs befejezve, nincs ellenőrizve és nincs felülvizsgálva. Néhány részletet érdemes felemlíteni, „hogy némi fogalma legyen az utódoknak arról, hogy mit, mennyit adott a nép, mint a törköly a satu első nyomásaira”. Angária, vagy kivetett templom építési külön adó..................7.845 Ft kölcsönpénz............................................................................................4.255 Ft országos gyűjtés eredménye.................................................................575 Ft sófuvarokból...........................................................................................6.565 Ft dohányfuvarból.......................................................................................2.789 Ft az összes bevétel volt az esztendő során...................................24.774 Ft amelyből templomépítésre fordíttatott kb............................... 21.000 Ft 1839- ben a templomépítésre fordított az egyház.............. 12.000 Ft 1840- ben a templomépítésre fordított az egyház.............. 13.000 Ft 1841- ben a templomépítési költség............................................3.400 Ft lehetett, de ugyanebben az esztendőben adósságtörlesztésre is fordított 11.000 forintot az egyház, ami azonban nem valóságos jövedelemből került ki, hanem ugyanannyi kölcsönpénzből telt ki. Az 1842-es esztendőben is szerepel 3.500 forint kölcsönpénz, templomépítési célra mintegy 5.000 forint fordíttatott, míg a következő 1843-as esztendőben, vagyis a templomépítés tizedik esztendejében 5.247 forintra rúgott a templomépítési költség. Dobos János számításai szerint tíz esztendő alatt a templom építése 134.716 forint 58 krajcárt tett ki. Ez a tíz esztendő olyan nagy erőfeszítést követelt a ceglédiektől, hogy az már ma fel sem becsülhető eléggé. Egykorú feljegyzések arról beszélnek, hogy „különösen a módosabb gazdák unják az építéssel járó terheket” és a „sok utcán ordítja, hogy inkább pápista lesz, mint többé az eklézsiának szolgáljon”. A sófuvarozás felakad. 1843 augusztusában elszórt leveleket találnak a városban, amelyben súlyos fenyegetésekkel keltenek izgalmat, ismeretlen személyek. Az őröket a templom és az anyagraktározási helyek körül megduplázzák. A templomépítés megkezdésétől számított 12. esztendőben már olyan rosszul áll anyagi tekintetben az egyház, hogy a gondnok még a napi szükségletek fedezésére sem tudja előteremteni a kisebb-nagyobb összegeket. A gond- 70 -
