Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)

I. Az ősi templom

Dr. Szomorú István

8. Balás István 80 éves, szecsei lakos, római katolikus,

9. Koncz Ferenc 94 éves, abonyi lakos, római katolikus,

10. Mányai Tar János 72 éves, ócsai nemes,

11. Szemők Ilona 80 éves, gombai lakos,

12. Berkes István 91 éves, körösi lakos,

13. Nemes és nemzetes öreg Borotvás István 80 éves, körösi,

14. Dús Mihály 90 éves, kó'rösi,

15. Csalai Ilona 80 éves, kó'rösi,

16. Kerekes István 90 éves, kó'rösi,

17. Tügye István 80 éves, kó'rösi,

18. Kalmár András 70 éves, kó'rösi ,

19. Sajgai Péter 84 éves, kó'rösi,

20. Rab Mihály 75 éves, kó'rösi,

21. Hatvani Ilona 82 éves, kó'rösi,

22. Nemes és nemzetes Tar Gáspár 74 éves, kecskeméti esküdt,

23. Kis János 92 éves, kecskeméti, római katolikus,

24. Kovács Pál 75 éves, kecskeméti, római katolikus,

25. Csikai Pál 84 éves, kecskeméti,

26. Szana István 78 éves, kecskeméti,

27. Szívós Pál 82 éves, kecskeméti

Vallották ezek a tanúk azt is, hogy „kálvinisták bírták a templomot mindaddig, valamíg el nem szaladtak a városból, a város elpusztulásával a templom öt esztendeig elhagyatva, pusztán állott”... Másik vallomásban arról van szó, hogy a lakosok közül sokan a környező szőlőkbe mentek, és onnan a „templomra, hogy mereven el ne pusztuljon, vigyáztanak vala ... a templomot gyakorta megtekintették - azok is, akik Kőrösre mentek -, s a látogatások alkalmával constatáltak, hogy a templom fedelének kevés híjjá van, csak imitt-amott lyukadozván meg rothadozott sindel, a falai és a bolthajtásai is kívül-belül teljesen épségben megmaradván a vakolás is rajta lévén” mindaddig, amíg a lakosság a török eltakarodása után vissza nem tért a város falai közé. Egy másik vallomásban arról is említés tétetik, hogy a templom ajtajai is megrongáltattak az ellenség által, de hogy ez a rongálás milyen mérvű lehetett, az már nincsen említve. Kiss Anna vallomásában azt is említi, hogy a szőlőkből a lakosok gondoltak a templomra és vigyáztak arra, hogy valaki fel ne gyújtsa azt. Ez a „vigyázás” inkább minden valószínűség szerint csak azt jelentette, hogy a rabló és gyújtogató hordákat próbáltak kisebb nagyobb csetepatékban szétszórni és messze űzni. Szervezett haderő ellen természetesen nem tudtak volna fellépni, de talán ilyen haderő el is kerülte a várost. A tanúkihallgatás egyik lényeges pontja volt az, hogy a város lakosságának szétfutása után, amikor a veszedelem elhúzódott, ugyanazok a kálvinisták tértek vissza a város falai közé, akik a templomot is emberemlékezet óta- 24 -