Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)

Képek, illusztrációk

A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE- 2 -megválasztotta lelkipásztorául! Bükki Zsigmondi atyánkfiát. Majd Czeglády Sándor 1944-ben történt elhalálozása után Bükki Zaigmond déli egyházrészi lelkipásztort a központi parőchiára helyezte, déli egyházrész: dr.Czeglédy Károlyt választotta lelkipásztorául. 1947- évben a nyugati egyházrész meghívta első lelkipásztorául» KŐváry László atyánkfiát. Az újonnan megalakult nyugati egyházróazi tanácB elhatározta, hogy mivel az iakolaterem szűk ás missziói munkára alkalmatlan, Isten dicsőségére gyülekezeti házat épit. Minden fillér nélkül, egyedül az örökkévaló Isten kegyelmében bizakodva indította meg gyülekezeti ház épitő munkáját} és a szükséges házhelyről és építkezési költsé­gekről az egyházrészi tanács oly módon gondoskodott, hogy gyűjtést indított. Megvásárolta a Pelház-u,2o.az. ingatlant 262 n.öl terü­lettel 3.7oo.- Pt-ért. Ezt kiegészítette a Csillag-u. 17. és Felház- U.18.SZ. alatti ingatlanokból 315 négyszögölre. Az építkezéshez szükséges összeget híveink áldozatkész adományaiból várjuk. Az építkezést és a további gyűjtéseket egyházunk Épitéei Bi­zottságának tagjai vezetik, kik a következők: KŐváry László lelkipász­tor, dr.Barkas Mihály gondnok, Nagygyór Sándor, Ágai Ferenc, Biró Mi­hály, Csapó Mihály, Halász Károly.Kernác8 István, Lugosi Sándor, Sze­gedi Pál, Szomorú Miklós, Zana József. /I. Következett egy rövid egyháztörténeti összefoglalás, 2.,Ugyancsak rövid összefoglalás a gyülekezetben folyó munkákról. Ennek pontos szövege ismeretlen»/ 3./a város területén, egymástól messze fekvő részeken szét­szórt híveink egyesítésére, az atyafiul testvéri érzület kiépítésé­re, a hitben és a szeretetlen való közös találkozás helyéül tervea­­tetett ezen központi fekvésű hajlék, hogy a ceglédi hivek nagyobb benső egységének alapköve legyen. Alázatosan és hittel könyörgünk a mennyei Atyához, a mi Urunk Krisztus nevében, hogy ezen hármas cél szolgálatára és megvalŐBité— sára tegye alkalmassá ezt az épületet és áldja meg hozzá fűződő esen­­gő várakozásunkat és óhajtásainkat1 Mindezek utána ezen okmányt az Iga épülő hajlékának alap­kövébe elhelyeztük 1947. októbep 5-én. "És a Lélek és a menyaBczony ezt mondják: JövelJ És aki hallja ezt mondja: Jövel! És aki özomjuhozik, jöjjön élj és aki akar­ja, vegye az élet vizét ingyent" /Jel.22:17./ Mi pedig magyar Kálvinisták fájó szívvel^ de élő hittel és élő reménységgel fogadalmat teszünk, hogy amiképen felépítjük egy­házunk ezen hajlékát: úgy fogjuk felépíteni imádsággal, munkával és mártír vérrel Isten országét és amaz eljövendő uj Magyarországot a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme által. Ámen, Ezt az emlékiratot az épülő gyülekezeti ház fundá­­mentumában, az épület észak-keleti sarokkő fölé, a föld színétől kb. 1 m mélységben helyezték el a­­képen, hogy a kőműves a falban egy négyszög alakú üreget készített, amely deszkával lett kibélelve. Ebben a k±8 ládaformáju üregbe lett helyezve az a gondosan elzárt hengeralaku bádogdoboz, mely az em­­lÓKxratot több más irattal ős rajzokkal magában fog­lalta. Az üreget forró bitumennel öntötték tele, mely megkeményedéee után szilárddá és vízhatlanná válván, az elhelyezett bádogdoboz tartalmát emberi számítás szerint századokon keresztül épségben meg­őrzi.- 187 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom