Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)
I. Az ősi templom
Dr. Szomorú István Azaz magyarul: A Szentháromság egy Istennek, az Atyának, Fiúnak, Szentléleknek tiszteletére készítette a ceglédi egyházközség. 1737. február 1. Érdekes dolog, hogy ugyanabban az esztendőben készült az új kőszószék is és az új harang is. A harang készült el előbb, s mikor a szószék felavatására egybegyűltek a hívek, minden valószínűség szerint advent első vasárnapján, az új harang csengő szava a két régi harangéval, melyek közül az egyiket a reformátusok már jóval előbb újra öntöttek, együtt dicsérte a Szentháromság egy Istent. * * * A vallásos élet ebben az időben igen szigorú volt, és kemény fegyelemben éltek az emberek. Bállá Gergely Nagykőrösi krónikájában elmondja, hogy „az akkori időben sem mezei munkára, sem szőlőnek mívelésére addig senki nem ment ki, hanem elsőben imádkozott. Ez jó szokás pedig megvolt mindaddig, míg a város a török birtokában volt. A vallás dolgát, ami illeti, azt soha a török nem háborgatta, abból a dologból a város népének minden szemre való hányás nélkül szabad gyakorlást engedett. Prédikátorát, mesterét, oskoláját, templomját megtarthatta.” Cegléden mindenben hasonló volt a helyzet a körösihez. A templom régi prédikátorairól is emlékezzünk meg. Első helyen kell említenünk Szegedi Kis István nevét, aki két és fél évet töltött városunkban,s s innen 1548-ban távozott. A nagynevű prédikátornak jelentős szerepe volt abban, hogy Cegléden már korábban elterjedt reformáció megerősödött és véglegesen megszilárdult. Egyébként Szegedi Kis István a krónikák szerint Cegléden egy Orsolya nevű nőt vett feleségül, s a ceglédi templomban fogadtak egymásnak örök hűséget. A legújabb történetírók ezt az adatot kétségbe vonják, de ennek ellenkezőjét sem tudják teljesen hitelt érdemlően bizonyítani. A 210 esztendő alatt, míg a templom a reformátusoké volt, több mint húsz református prédikátor hirdette benne az evangéliumot hosszabb-rövidebb ideig. Sőt ebben az időben a felsődunamelléki superintendentia püspöki székhelye is Cegléden volt. Bakonyi Albert volt az első ceglédi püspök-prédikátor (1548-1564?). Valószínűleg az ő későbbi utóda - Körtvélyesi János - is püspök volt, aki azonban csak rövid ideig (1592) volt ceglédi prédikátor. Majd Hartyáni Imre, majd K. Molnár István, Mindszenti Cz. Imre, Eszkárosi János voltak a prédikátorok, akikről azonban alig-alig tudunk valamit. Végül Kerekes János idejében (1723-1758), a XVIII. század közepén nagy veszedelem érte a ceglédi reformátusokat. Akció indult katolikus részről a 214 esztendő óta birtokolt templom elvétele ügyében. A fennmaradt egykorú írások, oklevelek, tanúvallomások, folyamodványok teljes részletességgel elmondják ennek a másfél esztendeig tartó pörnek minden részletét, eseményét. * * * Összefoglalva és lerövidítve a hosszadalmas eseményeket, így foglalhatjuk össze a templom elvételének történetét: Alig hogy visszatért a normális élet Cegléden a török hódoltság megszűnése- 16 -
