Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)

VI. A Felszegi templom

A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE Részletes és pontos megállapodás jött létre a három egyházközség között a meglevő vagyon szétosztása és a terhek viselését illetően. A templomépítési köl­csön teljes egészében a Felszegi egyházközség terhe maradt. A másik két egyház­­község csak szemlélője maradt a felszeglek küzdelmes erőfeszítésének, de még gyűjtés szervezésével sem segítettek annak súlyos gondjain. De térjünk vissza a templomépítéshez. 1949. okt. 25-én az egyik presbiter, névszerint Zana József bádogos bejelenti, hogy a templomépítés bádogos mun­káira korábban beadott és elfogadott ajánlatát nem tartja fenn, s a munka elvég­zésére kapott megbízást visszaadta azzal, hogy Szabó István tervező mérnök szinte nem helyesen oldja meg a tetőszerkezet és az ereszet kiképzését, azt ő máskép­pen és olcsóbban tudná megcsináltatni. Zana szerint az építészmérnök felesleges költségekbe viszi az egyházközséget. A vitát Molnár Lajos nagykőrösi építész fő­mérnök, mint meghívott szakértő döntötte el, aki részletes felvilágosítás során, és írásban benyújtott szakvéleményben Szabó Istvánnak a terveit helyeseknek, jóknak és alkalmasabbaknak, továbbá olcsóbbaknak is állapította meg. Az ügy ezzel elintéződött, de Zana József - aki igen könnyen hevülő természetű ember - lemondott a presbiterségről, és bár addig igen nagy szolgálatot tett a templom­építés ügyének, minden kapcsolatot megszakított az egyházközséggel. Az ácsmunkákat Piros Benő és Knezsek Gusztáv építőmesterek befejezték, s az építőbizottság elfogadta Tarai Ferenc sárfalkészitőnek azon ajánlatát, mely sze­rint a templom padlásának lécezését és szalmás sárral való letapasztását 1.200 forintért hajlandó elvállalni. Ugyanekkor már vállalatba adta a bádogozási munkát is Solymosi István bádo­gosnak, aki a templom falpárkányzatának és ereszetének bádogozását. 1.167 Ft­ért vállalta el. A bádogot az egyházközség adta, de minden egyéb anyagot a vál­lalkozó adott. A lapostető kátrány lemezzel való borítását Kardos Ferenc tetőfedő mester még a komoly esőzések beállta előtt elvégezte. A deszkaborításra kettős kátránylemez került, amelyet forró szurokkal ragasztottak össze, s utána az egész tetőt ismét végig kenték olvasztott, forró szurokkal. A templomépítés munkájának nagy gondjai között Bíró Mihály egyházközségi gondnok naponkénti személyes példaadásával, lelkiismeretével és hűségével igen nagy szolgálatokat tett az egyházközségnek. Az ő példaadása és hűsége valóság­gal beleépült a templom fundamentumába és falaiba. Ennek az évnek fontos eseménye még február 1-je, amikor Koncsik Páltól 20 négyszögöl területet vásárol a nyugati oldalon a templomtelek nagyobbítására az egyház 600 Ft-ért, az északi oldalon is megbővítették a telket az által, hogy Sza­bó Benőné Nagy Juliannától 34 négyszögöl területű udvarteret megvásároltak 1360 Ft-ért. S később, 1949. október 10-én Koncsik Páltól még további 70 négy­szögölet vesz meg az egyház.- 133 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom