Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)

V. A zöldhalmi templom reménysége

A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE is a tervek tekintetében is döntésre kell érlelni a helyzetet. Bükki Zsigmond, a déli egyházrész lelkipásztora személyes kapcsolatai révén felkérte Nyíri Istvánt, az országos hírű építészmérnököt, hogy készítsen tervet. Ugyanakkor Szabó István ceglédi mérnök is foglalkozott a templomépítés tervével, és bejelentette, hogy ő is fog egy templomtervet készíteni. Szabó István önkéntes buzgóságból fogott a tervek elkészítéséhez Nyíri István rajza rövidesen el is készült, de érdemlegesen nem lehetett foglal­kozni vele, mert a költségtervezet nem volt mellékelve. Ez újabb időveszteséget jelentett. 1940 nyarán a presbitérium ismét szóba hozta a zöldhalmi templom ügyét. Ekkor Füle Sándor gondnok a leghatározottabban amellett szólalt fel, hogy a templomépítéshez az egyház azonnal fogjon hozzá, mert rendelkezésre áll nagy mennyiségű anyag a helyszínen és kb. 2.000 pengő készpénzben. A presbitérium ennek ellenére sem merte vállalni az építkezés azonnali megkezdését. 1940. november 10-én Bükki Zsigmond lelkipásztor előterjesztette azokat a terveket, amelyek a zöldhalmi templommal kapcsolatban beérkeztek. Dömötör Sándor és Szabó István helybeli mérnökök, Benedek Frigyes fővárosi építészmér­nök, egyetemi tanársegéd, Nyíri István fővárosi mérnök készítettek terveket. Ja­vasolja, hogy a presbitérium hirdessen pályázatot a Szabó István és a Nyíri István által készített tervekre vonatkozóan, s ha a pályázatok beérkeznek, akkor válasszon a presbitérium a két terv közül. Főgondnok javaslatára a Dömötör-féle tervre is pályázatot hirdettek. Ennek ellenére sem lett semmi a sok szép tervből, hiába volt minden tanácsko­zás, hiába volt az anyagi erőfeszítés. 1939-ben kitört a második világháború, jöttek az anyagbeszerzési nehézségek. Az építkezés megkezdését jobb időkre kellett halasztani. 1945-ben - a megszál­lás idején - a templomhelyen összehordott épületanyagot a környékbeli lakosok és ismeretlen tettesek szabad prédának tekintették, és elhordták. Mire az egyház vezetősége hathatósan intézkedni tudott volna, akkorra már a tekintélyes mennyi­ségű tégla-, kő- és faanyagnak nem volt sem híre, sem hamva. A fölszabadulás után részint az anyagi nehézségek, részint pedig a pénzügyi helyzet miatt az egyház nem tudott foglalkozni az építkezés kivitelezésének ügyé­vel. A templomépítésre szolgáló helyen ma is összejönnek a környékbeli lakosok Isten Igéjének hallgatására, de egyelőre csak egy szűk, felajánlott szobában szo­rongva, vagy jó idő esetén szabad ég alatt. A zöldhalmi templom az újvárosi gyülekezet megvalósítandó feladatainak egyik legszebb és legsürgősebb programja.- 123 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom