Szomorú István: A ceglédi református templomok története (Cegléd, 2001)

III. A Nagytemplom

A CEGLÉDI REFORMÁTUS TEMPLOMOK TÖRTÉNETE

szelés foltossá vált. A belső rész renoválásának nagy és fontos munkáját a lehető legsürgősebben meg kellene kezdeni.

Történetünk befejezéséül ismételjük el Ravasz László templomszentelési beszédének néhány mondatát: Micsoda áldozatkészség, micsoda erőfeszítés, micsoda okosság, hűség, becsületesség és micsoda élettékozlás kellett ahhoz, hogy itt a puszta homokon Európa egyik legnagyszerűbb templomművét létrehozta az ember, és ez a csodálatos alkotmány a Duna-Tisza közének kőbe épített diadémja legyen. Miféle munka kellett ahhoz, hogy északról, délről, keletről és nyugatról ide jöjjenek a kövek, a fa, érc és a teremtő gondolat így testesüljön meg ... Isten Lelke járt itt.”

Bizony nem magunktól és nem maguktól lettek e dolgok, száz esztendő óta Isten Lelke járt itt. „Nagy Isten az Úr, Aki nagy csodákat művel egyedül, mert örökké való az Ő kegyelme.” (Zsoltár 136:4)- 113 -