Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)

I. A földművelés kezdetei

misítése, a megmaradt lakosság elűzése és a rabszolgaság lett. Ahol ez valamelyest másként történt, ott beszélhetünk akkulturációról, és lényegében a kultúrák összefonódásáról. Az időrendiséget figyelmen kívül hagyva — nagy késéssel — a korábbi konfrontálódott kultúrák viszonylatában is létrejöhetett a megbékélés, a kiegyezés, az összefonódás. Ennek részletes vizsgálata azonban már nem a mi könyvünk feladata.

Már az 1. táblázatban ismertettük a géncentrumok és az egyes földrészeken ma is termesztett növények területi megoszlása közötti összefüggést, de ebben nem volt utalás az elterjedés idó'pontjára. Ha a legfontosabb élelmiszernövények vonatkozásában vizsgáljuk a kérdést, a nagy földrajzi felfedezések kora igen érdekes képet mutat. 1492 után feltűnően sok kultúrnövényt honosítottak meg a Föld más részein, a dísznövények hallatlanul nagy száma szinte átformálta a kertek, a parkok, a lakások képét. Fontos kertészeti élelmiszernövényeket kezdtek termeszteni. A bonyolult kapcsolódások igen szemléletes, áttekintő ábrán láthatóak. Ez is bizonyítja, hogy a földrajzi expedíciók kora meghatározó jelentőségű volt a Fold mai mezőgazdasági arculatának kialakításában. így került a török Impérium közvetítésével számos növény (burgonya^ kukorica, tök, paprika, paradicsom stb.) magyar földbe. A következő fejezetekben növényenként vizsgáljuk a fajok eredetének, termesztésének és hazai meghonosodásának érdekes, sokszor izgalmas művelődéstörténeti sajátosságait. Előbb a gyümölcsfajok, majd a szőlő, azt követően pedig a zöldségnövények és végül a dísznövények eredetét.

— ókori hajóutak

•• ókori karavánutak

— hadjáratok

— földrajzi felfedezések

— kereskedelmi kapcsolatok

26. ábra

A fontosabb kultúrnövények elterjedésének főbb állomásai az egyes földrészeken (eredeti)

64