Surányi Dezső: Kerti növények regénye (Budapest, 1985)
V. Élő ékszerek
azzal vádolta Veriest, hogy katonáival megetette a törpepálma termését. Horatius egyik ódájában írja, hogy jól lehet vele tisztítani a mozaikpadlót. Dél-Spanyolországban alsó leveleiből manapság is seprőt kötnek. Columella említi, hogy nagybátyja Gadesben pálmafonadékkal fedi be a forróság ellen a szőlőt. Máshol a nádfonadékot használták hasonló célra. Magas termetűre nevelik a törpepálmát a mohamedán főpapok sírján. Nálunk ez a faj is csak zárt helyen teleltethető át. A többi pálmafaj is zömmel fontos élelmiszer vagy ipari alapanyagot ad ugyan, hazai körülmények között azonban csupán dísznövény értékük van. A Howea vagy a bételpálma areájában másként hasznosul, nem csupán dísznövény. A bételpálmából cseranyagot vonnak ki, illetve a magját a bételbors levelébe helyezik el és mésszel bekenik. A rágás során a pirosas festék kioldódik belőle és megfeketíti a fogakat. A bételdió édeskés, aromás ízű, stimulativ hatása miatt kedvelik Indiában. A szágópálma neve (szágu) kenyeret jelent pápua nyelven. A szárában levő bélanyagot lisztté őrlik, s kenyeret sütnek belőle. A Nagy Sándor hadjáratát végigharcolt katonák hozták az első híreket a datolyapálma, a kókuszpálma létezéséről. A kókuszdió törzsét és hajtásait a trópusokon házépítésre használták. A fiatal hajtások megsebzésekor édes nedvet nyernek, amelyet megerjesztenek (suri). A termés külső, rostos részét szőnyegnek dolgozzák fel. A folyékony magbél a nagy tápértékű kókusztej, erjesztve arrak lesz belőle. Magbelét reszelve, többnyire őrölve (kopra) hasznosítják, a maghéj mérsékli a radioktív sugárszennyeződést, mert „felfalja” azt. Ezért is feltűnően nagy a maghéj sugáraktivitása. Egyiptomi kereskedők i. e. 500-ban megfordultak Ceylon szigetén, ahonnan „pálmát hoztak indiai dióval”. Néhány étkezési tilalom is kapcsolódik a kókuszpálmához, így pl. a Maláj szigetvilágban szigorúan tilos a nőknek kókuszdiót fogyasztaniuk. Mihelyt valamelyik egzotikus faj képes kontinentális klímánkat is elviselni, megjelenhet a szabadban is. A yuccát az indiánok nevezték el, rostja értékes, kötél és papír készülhet belőle. Fagytűrő, évente félméteres virágkocsányt fejleszt, ezért nevezik Ádám tűjének is. Magot azért nem érlel Magyarországon, mert a Pronuba yuccasella nevű molylepke nem él meg a szabadban, a virág megporzásának bonyolult műveletére viszont más rovar nem képes (vö. Akimuskin, 1974). Ezért a pálmaliliom nálunk csak sarjakból szaporítható. Főleg evangélikus temetőkben gyakran ültetett kegyeleti virágfaj. A csendes-óceáni szigeteken él a szobafenyő (Araucaria), a bennszülöttek bunybunya néven emlegetik. Tobozt érlel, amely gesztenyés ízű, kedvelt csemege Norfolk szigetén. Nálunk csak szobanövény. Kényes bokrok ládában Szinte minden számottevő ókori füvészkönyv azt állítja az azáleáról, hogy őrjöngést okoz. Az Anabaszisz azt írja ugyanis, hogy 10 ezer görög őrjöngőssé lett a pontuszi (azáleás) méztől. Az azáleák tudományos neve Rhododendron indicum. Csak a XVIII, században került Európába, ám rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert. Fagyérzékeny, ezért hidegházi teleltetést kíván. Görög neve rózsát jelent. Kisebb takarással elviselik nálunk a telet a gránátalma teltvirágú változatai. Reinhardt szerint már i. e. 1500-ban voltak vadontermő gránátalmák Perzsiában és 320
