Kovács Gyula (szerk.): Dózsa 1492 - 1972. A Dózsa-emlékünnepségekhez (Cegléd, 1972)
Kovács Gyula: Utószó helyett
tettünk közzé a keletkezésük időrendjét megközelítő sorrendben. Emlékezéseken, műsor nélküli előadásokon mottóként egyegy versszak vagy prózarészlet idézése színesebbé, érzelmileg árnyaltabbá teheti a beszédet, de ugyanakkor bizonyító ereje is van az író, a költő szavának s a mögötte kiteljesedő forradalmi hitnek, emberi-költői magatartásnak. Az emlékműsor szerkesztőinek, rendezőinek Dózsa-kiadványunk nem előre szerkesztett műsortípusokat kínál. Feltételezzük, tapasztalataink szerint tudjuk is, hogy művelődési központjainkban, szakszervezeti művelődési házainkban, más intézményeinkben, középfokú és általános iskoláinkban olyan, már gyakorlott rendezők tevékenykednek, akiknek egyéni elképzeléseik megvalósításához tágabb kereteket biztosít a közreadott irodalmi anyag kötetlensége. Kiadványunk célja és terjedelme amúgy is természetes korlátokat szabott műsorösszeállítások közlésére. Javasoljuk, hogy a Dózsa nevét viselő intézmények, iskolák, termelőszövetkezetek, adottságaikhoz mérten válogassanak az irodalmi szemelvényekből, mutassanak be a régebben keletkezett írások közül (pl. Augsburgi röpirat, Taurinus, Szerémi, — közölt írásából) legalább részleteket s legújabbkori költőink verseiből, néhányat olyan prózarészletekkel, amelyekhez szintén valamennyi könyvtárban hozzájuthatnak (1. ajánlott irodalom). A bemutatásra, előadásra kerülő verseket és lehetőleg a kisebb regényrészieteket is szabadon mondják el a szereplők, mert a j ól-rosszul felolvasott anyag hangulatrontó, és bármilyen rövid műsort is érdektelenné tehet. Az ének-zene-kórusmű ajánlásunkból a legkisebb műsoregységhez, megemlékezéshez is találnak a rendezők egy-egy tartalmilag, hangulatilag odaillő, és könnyen előadható számot. Lehetőleg „élő” zenét iktassanak a műsorba és csak színvonalas szólista, vagy kórus hiányában folyamodjanak a hanglemezről, magnóról közvetített gépi zenéhez, melyet elsősorban nyitó vagy műsorzáró számként használjanak. A szöveggyűjteményben nem közöltünk színműrészleteket, sem Jókai, Sárközi vagy Illyés drámáiból. Ügy éreztük, hogy még felkészült s megfelelő színpadi körülményekkel rendelkező művészeti csoportjainknak is nagy erőpróbát jelentene bármelyik alkalmas drámarészlet bemutatása, szcenikai megoldása, igényes színrevitele. A Dózsa-műsorokat, irodalmi színpadi összeállításokat, megemlékezéseket a méltató előadásokhoz vagy bevezető beszédhez 72