Kovács Gyula (szerk.): Dózsa 1492 - 1972. A Dózsa-emlékünnepségekhez (Cegléd, 1972)
Pataki Ferenc: Dózsa György és az 1514-es parasztháború
titeket fejnek: bármit tesz, a ti rovástokra megy a dolog.. . Bármi éri a nemest: jószerencse, balszerencse: nektek mindig kár. Ha ünnepet ül, nektek gyászotokra lesz, mert adóztat érte: innen a pénze, amit tékozol. . . Meddig tűritek még ezt a gyalázatot? . . Az egész beszéd következetes és meg nem alkuvó harc a nemesség osztályuralmának a megdöntésére. A beszéd élesen rámutat, hogy a feudális uralom és a parasztság között nincsen és nem is lehet helye a megegyezésnek. A beszéd végén Dózsa világosan megmondja, hogy a keresztes hadjárat megteremtette az alkalmat a nemességgel való döntő leszámolásra, s ezt az alkalmat most nem szabad elmulasztani. A parasztháború ideológiájának legradikálisabb formája Mészáros Lőrinc nevéhez fűződik. Mészáros Lőrinc leveleiben, prédikációiban a keresztes hadjáratra kapott felhatalmazásra hivatkozik, azonban a földi élet megjavítását is követelte a jogtalan terhek megsemmisítésével. Nem egyszer nyíltan a jobbágyok mellé állt a nemesek elleni harcban. Mészáros Lőrinc kiközösítéssel rendelt sújtani mindenkit, aki a keresztes hadba való beállástól el akart vonni bárkit. Istvánffi történetíró, ki csak néhány évtizeddel élt később, elmondja, hogy Mészáros Lőrinc tüzelte Dózsát bosszúra, ő vádolta a nemeseket, ő kérte Dózsát, hogy fordítsa fegyverét a bűnös emberek (nemesek) megbüntetésére. Mészáros Lőrinc ceglédi pap volt, feltehetően jelentős szerepe lehetett Dózsa ceglédi beszédének — és kiáltványának — a megalkotásában. A parasztháború lefolyása Dózsa György csak néhány napot töltött Cegléden, ott szervezte meg a tüzérséget, gyakoroltatta katonáit. Ott búcsúzott el kedves alvezérétől Mészáros Lőrinctől, aki a hadrakelt kétezer ceglédi és környékbeli paraszttal délnek indult a Duna- Tisza közén, hogy a bácsi tábor szervezését és vezetését átvegye. Dózsa György — a már többször idézett Márki Sándor szerint :— még május 18-án elindult Ceglédről. Tiszavárkonynál egymáshoz láncolt hordókból, s rájuk fektetett gerendákból, deszkákból hidat készíttetett, majd reggelre átkelt a Tiszán. Ezután gyors menet következett. Egy nap múlva Mezőtúrra érkeztek, ahol nyolcszázan csatlakoztak hozzájuk. Másnap Dévaványa parasztsága csatlakozott papostul a sereghez. Két nap múlva Mezőberényen át (május 22) Békésre érkeztek. Itt Dózsa György
