Bene István - Kisfaludi István (szerk.): Ceglédi kalendárium '97 (Cegléd, 1996)
CEGLÉDI KALENDÁRIUM'97 Gyümölcskutatás nemzetközi színvonalon A mára már nemzetközi hírnévnek örvendő ceglédi gyümölcstermesztés alapjait a múlt század közepén a Török János nevével fémjelzett szőkehalmi kertészeti oktatás alapozta meg. Az előd munkáját Unghváry József és fiai folytatták, akik tevékenységükkel a századfordulóra már országos hírnévre tettek szert. A kutatók munkájának hatása még ma is érezhető, hiszen több törzsültetvényük anyaga a kutatóintézetnél maradt, ezért a jelenleg is ott dolgozók Unghváryék szellemi örökösének vallják magukat. Az ország négy kutatóállomása közül a ceglédit 1949-ben alapította a Földművelésügyi Minisztérium azzal a feladattal, hogy a Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő táj jellegzetességeit vizsgálja. A dr. Erdős Zoltán igazgató által koordinált intézetben a négy vezető kutatónak fő tevékenysége az alanyfajták nemesítése. A tájszelekciós munka során sok száz alanyfajta kerül összegyűjtésre, ezekből válogatják ki azokat a fajtákat, amelyek a legtöbb nemes gyümölcsfajjal jól összeférnek, és a termőképességük is megfelelő. Munkájuk eredményeként jött létre Cegléden az a vírusmentes alanymagtermő törzsgyümölcsös, amely az egész országot ellátja alanyfajtákkal. Az ország belső ellátása mellett a Ceglédi Gyümölcskutató Állomás exporttevékenységet is folytat: Németország, Hollandia, Franciaország mellett kisebb tételben minden évben szállítanak Kínába és Pakisztánba is. Az intézetben alanycsemetékből másfél millió db-ot állítanak elő évente, a különböző fajú alanyfajtákból pedig kb. 20 q alanymagot forgalmaznak. Ez a szám akkor tűnik igazán soknak, ha tudjuk, egyetlen kiló magból 10.000 db facsemete is előállítható. Az intézet sok más eredménye mellett a kajszibarack és szilva nemesítési programjával szerzett magának nemzetközi hírnevet. Számtalan, vadonatúj kajszibarackfajta indult el Ceglédről országos, illetve nemzetközi útjára, nemcsak a kutatóállomás, hanem a város nevét is öregbítve. Talán meglepő, de a Ceglédi óriás, a Ceglédi arany, a Ceglédi bíborkajszi Európa számos országában ismert fajta. A kajszibarackkal kapcsolatos sikerekben elévülhetetlen érdemeket szerzett dr. Nyújtó Ferenc, aki 45 évvel ezelőtt kezdte meg kutatásait. A Ceglédi Gyümölcskutató Állomás a csonthéjas gyümölcsök nemesítésén és fajtakutatásán kívül - kormányközi megállapodás keretében - fejlesztési programban is részt vesz. Magyarországon először Cegléden teremtették meg az alapjait - holland segítséggel - egy újfajta almatermesztési technológiának. Ez a szuperintenzív, 6 ha-on elhelyezkedő ültetvény termőképességének köszönhetően rendkívül gyors fajtaváltást tesz lehetővé. Az igazgató szerint népszerű lesz, hiszen már az ültetés évében szedhető róla néhány szem gyümölcs, a következő évtől pedig már termőültetvénynek számít. A 2-2,5 méter magas fa maximális termőképessége a 20 kg-ot is elérheti. Dr. Erdős Zoltán igazgató joggal büszke tevékenységükre. „Mint kutatónak bíznom kell, hogy munkánk gyümölcse be fog érni és az általunk nemesített fajták a köztermesztésben is elterjednek majd. Úgy érzem, ehhez adott a szellemi hátterünk és adottak - legalább annyira fontos - a jó ültetvények is. Úgy gondolom, vírusmentes törzsültetvényeink letéteményesei -gyümölcstermesztés és forgalmazás területén - az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozásunknak. Bizakodó vagyok jövőnket illetően.'' (x) Ványi Zsolt 8
