Bene István - Kisfaludi István (szerk.): Ceglédi kalendárium '97 (Cegléd, 1996)

CEGLÉDI KALENDÁRIUM '97 Pais Dezső (1886-1973) 7 7 0 évvel ezelőtt született Pais Dezső nyelvész, egyetemi tanár, a Ma­gyar Nyelv c. folyóirat szerkesztője. Élete rövid ideig Ceglédhez kapcso­lódott: 1912-től 1919-ig a Kossuth Gimnáziumban tanított magyart, la­tint és görögöt. Neki köszönhetjük a Cegléd név “megfejtését", a Magyar Nyelv 1914-es évfolyamában tette közzé először erről szóló dolgozatát. 1919-ben helyi újságban, a Ceglédi Híradóban is megjelent ennek az írásnak a változata, az alább közölt részletek ebből származnak. E né­hány sor emlékeztessen a kiváló tudósra, az egykori ceglédi tanárra. „Egyes helyeken cegle-fának neveznek egy fűzfafajtát. Ciglevessző a felső Duna és a Vág mentén ismert szó és annyi mint: öntéseken hirte­len felsudaradzó vékony, piros vessző, melyből kasokat és finomabb kosarakat kötnek. Komáromban ciglevessző a sárgabelű fűzfa vesszeje, mely rendesen igen hajlós. Csallóközben ciglé-nek hívják a sárgafüzet. A Cegléd helynév ebből a cegle=cigle tanévből alakult, mégpedig azzal a -d képzővel, amivel számtalan más név is képződött, pl. szin­tén növénynevekből: Füzed, Nyárád, Szilád, Almád, Somod... Ez a -d képző, amit a mai nyelvben már nem használunk szavak alkotására, megfelel a valamivel ellátottságot kifejező-s melléknévképzőnek... Tehát Cegléd vagy Cigléd annyi, mint ceglés vagy ciglés, azaz füzes hely. A ceglé-nek vagy ciglé-nek Cegléd-del vagy Cigléd-del való összefüggé­se mellett szól, hogy Csallóközből, tehát olyan helyről, ahol a cigié szó járatos, egy Cigléd nevű puszta kerül elő. Városunk neve, amely IV. Kun László király okleveleiben jelenik meg először, mindig olyan formában fordul elő, amit nem olvashatunk más­nak, csak Cegléd-nek. A talajviszonyok - hiszen a város határa és vidé­ke manapság is sok helyütt vizenyős, mocsaras -, valóban könnyen arra indíthatták az itteni települőket, hogy a keletkező helységet egy nedves földben tenyésző fanem nevével jelöljék meg. ... Több helysé­günket nevezték még meg a cigle=ciglé-nek -d képzős származékával. A Cegléd nevet viseli Eger városának egy része, amit régen külön hely­ség gyanánt is említenek. Látrán Somogy megyei faluhoz ma is tartozik, régen is tartozott egy Cegléd nevű puszta; környékén a Balaton parton ma is mocsaras hely, berek terül el. A Szabolcs megyei Tiszapolgárhoz tartozó Cikléd puszta nevében is bizonyára Cegléd nevű birtok tűnik fel, aminek ma a Szigetvár közelé­ben fekvő ceglédi puszta felel meg. Ez a hely a XVIII. sz. elejéről való oklevelekben Cögöléd alakban is előfordul. Ezek után talán felesleges cáfolnunk azt a városunkban meglehető­sen elterjedt véleményt, hogy Cegléd régi neve Szeglet volt, mert a szolnoki, körösi és pesti utak benne értek össze. A kosárfonásra alkalmas fűzfafajtát vagy a cegle- vagy cigle-füzet cogolya- vagy csigolya-fűznek is mondják. A cegle=cigle és cigolya=csigolya fűzfanevek egy korábbi csigla vagy cigla szó elválto­zásai. Ez a csigla vagy cigla minden valószínűség szerint régi török jövevényszó a magyarban. A „sövény" jelentésű török szót kereshetjük a krónikáinkban fennmaradt székely őshagyományból ismert Csigla­­mező nevében." Reznák Erzsébet 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom