Bene István - Kisfaludi István (szerk.): Ceglédi kalendárium '97 (Cegléd, 1996)
CEGLÉDI KALENDÁRIUM '97- A választások alkalmával több jelből arra lehetett következtetni, hogy a tömegek nem valamilyen rendszer mellett, a jövőre, hanem -a be nem váltott ígéretek miatt - leginkább az éppen irányadó hatalom ellen voksolnak. Az elutasításhoz csatlakozik még a nosztalgia is. Az év elején a ceglédi közvéleményben már egyértelműen élt, hogy Ön a legesélyesebb a jelöltek közül. Most - az év végén - milyen a kapcsolata azokkal, akik megválasztották?- Egy támogatóm mondta, hogy az utóbbi esetek alapján megfigyelhető volt, hogy aki nyert, az a működését követően 2-3 hónap múlva folyamatosan veszített a népszerűségéből. Ez azt jelenti, hogy már a kezdeti intézkedések sem álltak szinkronban a választási ígéretekkel. Most mindez fordítva működött, mert végre valaki betartotta, amit vállalt - állította a választópolgár, jólesnek ezek a mondatok a fórumokon. Gondolom, hogy ezt azzal érdemeltem ki, hogy az ígéreteimet igyekszem teljesíteni még akkor is ha ez a tevékenység ma már jócskán nem egyszereplős, a hatásköröm alig több egy képviselőénél. Úgy gondolom, hogy sikerült a társadalmi támogatást is megszereznem, hiszen a városfejlesztést illetően az én törekvésem sem más, mint bármelyik képviselőé. Legfeljebb azt lehet mondani, hogy időnként politikai vita kavarodik abból, amiből nem illene ezt csinálni. Ilyen időszakban nyilvánvalóan sokkal keményebben meg kell dolgozni azért, hogy a felvállalt programot meg tudja valósítani az ember.- Vajon milyen beváltott ígéretekre, konkrét eredményekre célozhatott az említett állampolgári- A lakossággal való kapcsolattartásom nyitott, az általuk felvetett problémákat igyekszünk megoldani. Elég gyorsan reagálok én is az apparátus is a lakosságtól érkező jelzésekre, és anyagi erőinktől telhetőén sokat is teszünk ezek megvalósításáért. A város gazdasági életét viszonylag rövid idő alatt sikerült megismernem, ezzel is pótolva a korábbi időszak hiányosságát. Ennek következtében megnyertük a gazdaság szereplőit, hogy anyagi eszközeikkel segítsék Cegléd gyarapodását. Nyilvánvalóan nem csupán az az én érdemem, hogy - egy olyan költségvetési évben, amikor induló pozícióként csak a meglévő intézményhálózat működtetését és a városüzemeltetés halaszthatatlan problémáit tudtuk felvállalni - elkészült majdnem négy kilométer út és ugyanennyi járda. Épületfelújítások kezdődtek, területeket adtunk el, amelyeken rövidesen beruházások indulnak, amelyektől a város - munkahelyteremtésben, adófizetésben és látványban is egyaránt- gyarapodik. Olyan folyamatok indultak újra, melyek korábban leblokkolásra kerültek, például a Budai úti termálfürdő létrehozásának az ügye, amelynek érdekében biztató tárgyalásokat folytatunk. Kiajánljuk a város lehetőségeit, hogy befektetőket hozzunk ide, akik különböző beruházásokban segítenek előbbre jutni. Mivel ezeket nem titokban csináljuk, tudjuk, hogy a közvélemény elismerően viszonyul törekvéseinkhez. Most ünnepeltük a honfoglalásunk 1100. évfordulóját, és nagy élményt jelentett számomra, hogy a rendezvények teltházasak voltak. Ez is az itt élő emberek közérzetének javulására vall. Nem tulajdonítom magamnak ezt az eredményt, de akad benne bőven részem.- 7 985 és 90 között, amikor Ön a városvezetés tagjaként gyakorolta a közigazgatás teendőit, hatalmi szóval történt az irányítás. Azóta a többpártrendszer biztosította szabad véleménynyilvánítás demokratizmusa diktál. Hogyan viszonul mindehhez, milyen a pártokkal, a képviselőkkel, az apparátussal a kapcsolata?- A városban működő politikai pártok különböző létszámú képviselőkkel vannak jelen a testületben. Én függetlenként nyertem, és úgy érzem, hogy ezt minden értelemben sikerült felmutatnom. Makacsul ragaszkodom is hozzá, hiszen meggyőződésem, hogy a város érdekében valamennyi politikai erővel együtt kell működni. Ha bármelyikhez közelednék, az azt is jelentené, hogy egy másiktól távolodom, esetleg szembekerülök vele. Legjobb, ha az első számú vezető-aki egy karmesterhez hasonlatos a testületben- egyik politikai erőhöz sem kötődik. Úgy érzem, ezt a képviselők is tudomásul veszik, s bár nem áll mögöttem egyetlen párt vagy frakció sem úgy, hogy vakon követne, mégis megkapom azt a támogatottságot, amely egy adott kérdésben a városért érzett felelősség alapján elvárható. Én azt akarom, hogy vitában dőljenek el a problémák, és nem zavar, ha olyan dologra emelem a kezem, amely kisebbségben marad, mert nem a személyem ellen irányuló merényletnek vagy valamelyik párt fricskájának veszem, csupán a különböző gondolkodásmód következményének. A kérdés másik fele az apparátusra irányult. Ez szervezetében egyáltalán nem más, mint a korábbi időszakban, csupán a jogszabályok, rendeletek változtak, amelyek a munkavégzést meghatározzák. Az apparátus szakmai szervezet, annak ellenére, hogy nem mindig ezt a képet mutatja, s néha elkeveredik a politikai erővonalak mentén. A követelmény az, 44
