Bene István - Kisfaludi István (szerk.): Ceglédi kalendárium '97 (Cegléd, 1996)
CEGLÉDI KALENDÁRIUM'97 rülmények miatt) ilyesmire nemigen telt. Inkább a már meglévő létesítményeket újították föl, vagy éppen a millenniumi években megjelent könyvek hasonmás kiadásai kerültek a mai olvasók elé. Az év egyik szenzációja pl. az újra fölállított Feszty-körkép volt. így lett a millecentenárium évében a millennium az ünnepségek „főszereplője". Az országgyűlés külön millecentenáriumi emléknapot iktatott a naptárba, ám az egyes közösségek, települések szívesebben kapcsolták össze saját rendezvényeiket saját helyi ünnepeikkel. Ezért került a ceglédi program éppen szeptemberre: a képviselő-testület az 1848. szeptember 24-i ceglédi Kossuth-beszéd évfordulójához igazította millecentenáriumi rendezvényei időpontját. Természetesen, az év folyamán több, a millecentenárium jegyében tartott esemény volt a városban (pl. az evangélikus templom újraszentelése, a református templomban rendezett hangverseny, a Ceglédi Galériában bemutatott képeslap kiállítás, a Ceglédi Városi Televízió adássorozata, emléktábla avatás, kirándulás Ópusztaszerre), szeptember „csak" a hivatalos ünnepségek ideje volt. Végigtekintve a helyi krónikán, először egy 100 évvel korábbi idézet kívánkozik ide, amelyet a „Czegléd és Vidéke" c. újság egykori szerkesztője jegyzett meg: „Cegléd nagy alkotásokkal nem teszi emlékezetessé az ezredik évet, de elég szép ünnepélyek lesznek..." A város az 1100. évben is ehhez hasonlóan ünnepelt; akik ismerik a XX. századi magyar realitást, jól tudják, a „nagy alkotások" ma még általában nem valósulnak meg egy év alatt. 1996 eseményei talán-talán nálunk is hozzászoktatták a résztvevőket és rendezőket az élénkebb helyi szellemi közélethez, a közintézményeket és vállalkozókat az együttműködéshez, a városlakókat az önálló kezdeményezéshez. Tapasztalhattuk, hogy a legnagyobb sikere a kulturális rendezvényeknek, mindenek előtt a hangversenyeknek volt, nagy tapsot kap-Barabás Lajos (Szentegyháza) tak a helyi művészek, akár hivatásosak, akár amatőrök léptek föl. A beszél0' 3 nepmuvesze‘ mestere kiállítások törzsközönsége is hűségesen végigjárt minden tárlatot, az állandó vendégekhez olykor csatlakoztak újoncok is. Avatás, megnyitás - ezek voltak 1996-ban a leggyakoribb ünnepi formák. Kár, hogy a 40
