Bariczné Rózsa Mária et al. (szerk.): Ceglédi kalendárium '95 (Cegléd, 1994)
Kisfaludi Péter: Tisztelt Olvasó!
CEGLÉDI KALENDÁRIUM '95 70 éves a ceglédi Városi Könyvtár A könyvtártörténetének kronológiája napjainkig „Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember, mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember." (Babits Mihály) 1899-ben riportot közöl egy helyi lap, melyben a jövő színes álmait festi az olvasók elé. Reális álmok voltak ezek, csak egy fél évszázadot kellett várni, míg megvalósultak. A jövő álmodója a könyvtárról így ír: „... vasárnap a nép ... betér a Városi Közkönyvtárba; Könyvet kér Rákócziról, Báthoryról vagy Bethlen Gáborról ... haza viszi, olvassák, elmélkednek dicső eleinkről. " (A jövő képe Cegléden. Czegléd, 1899. febr. 5.) 1920-ban kezdődött el a Városi Könyvtár szervezése. Alapul a város tulajdonában lévő, nagyobb részt jogi, közigazgatási, közgazdasági könyvek szolgáltak, melyek a városháza különböző hivatali szobáiban voltak elzárva. A könyvtár megszervezését Hübner Emil ügyvéd vállalta, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Segítője Szalisznyó Lajos volt. A munka nagyon lassan haladt. Közel négy év kellett ahhoz, hogy a kb. 2400 kötet könyvet feldolgozzák. Négy évi készülődés után 1924. nov. 5-én nyílt meg a könyvtár az olvasók számára a városháza két szűk szobájában. Muzeális jellegű könyvtár volt állományánál fogva; anyaga elsősorban a humán tudományok régi szakkönyveit tartalmazta. Csak helyben olvasásra adtak ki műveket. Ide jártak a városi és állami tisztviselők, pedagógusok. Az olvasók négyötödét azonban a diákok alkották. Az állomány időközben lassan, de állandóan gyarapodott, évente átlag 200 kötettel. Tíz év alatt az induló állomány kétszeresére nőtt. Nyolc év múlva a Szegfű u. 2. sz. alá (ma a Múzeum épülete) költözött a könyvtár, a volt Forgalmiadó Hivatal helyiségeibe. Ez az épület az akkori állapotában - a nedves falak, penészes padló, túlzsúfolt termek miatt - alkalmatlan volt könyvek őrzésére. A ceglédi könyvtár fejlődése lényegében megállt, a háborús események végleg elterelték róla a figyelmet. A könyvtár újraszervezésén már 1946-ban dolgoztak, a nyilvánosság számára azonban csak 1948-ban nyitották meg a kapukat. A megnyíló könyvtár a Ceglédi Körzeti Szabadművelődési Hivatal Kölcsönkönyvtára nevet viseli. Elődjére alig hasonlít; a könyvanyag több mint a fele teljesen friss, nagyrészt aktuális politikai anyag. A könyvek kölcsönzésének bevezetése egy csapásra megszüntette a könyvtár exkluzív, tudományoskodó jellegét. A fejlődést az 1950. év hozta meg. Ekkor alakul meg ismét a Városi Könyvtár a Művelődési Ház három helyiségében. A könyvtár vezetését Nagy Dénesre bízták, aki 1949-től dolgozott a városi könyvtárban. A több mint háromezer kötetes könyvtárnak 842 olvasója volt. A Járási Könyvtár megnyitásának dátuma 1953. jan.1. Ehhez alapul szolgált a Városi Könyvtár állománya és kölcsönzési felszerelése, a hálózati munka területén pedig a Körzeti Könyvtár állománya és személyzete. Az egyesült könyvtárnak új helyiségre volt szüksége, ezért a Szabadság tér 5. sz. alatt utaltak ki számára egy üzletsort. A három nagy teremből és két kisebb helyiségből álló épületrész előbbre lépést jelentett az eddigi elképzelésekhez képest, bár a helyiségek kevésbé szerencsés beosztása miatt ismét csak átmeneti jellegű megoldást eredményezett. Az intézmény vezetője Pintér József lett, aki 1952 tavaszától vezette a Városi Könyvtárat. Az adatok tanúsága szerint az új intézmény az indulás lendületében hatalmas eredményeket ért el. Harminc éven át a Városi Könyvtár forgalmának több mint felét az ifjúság kölcsönzése alkotta. Gyökeres fordulatot, s jó időre végleges megoldást jelentett a külön Ifjúsági Könyvtár megnyitása az épületben 1958 decemberében. Külön teremben, külön könyvtárossal, e célra készített bútorzattal és felszereléssel megnyílt Pest megye első gyermekkönyvtára. A Járási Könyvtár - mint a községi könyvtárak szakmai irányítója - a kiskönyvtárak ésszerű központosítását, 92
