Bariczné Rózsa Mária et al. (szerk.): Ceglédi kalendárium '95 (Cegléd, 1994)
Kisfaludi Péter: Tisztelt Olvasó!
CEGLÉDI KALENDÁRIUM '95 mozgatja a testeket, akkor nincs igaza Arisztotelésznek, mert a súlyosabb nem esik le előbb, hanem együtt haladnak. Ezt Newton óta ki is tudjuk számolni! A Földön ez a gyorsulása a szabadon eső testeknek közel 10 m/s2 (azaz másodpercenként 10 m/s-al, vagyis 36 km/h-val változik a sebessége), míg a Holdon ez az érték a földinek a hatoda. De egyformán ugyanennyi a tollpehelynek és az ólomgolyónak! Az űrhajósok videofelvételein ez kitűnően látszik. A földi körülmények közötti különbséget tehát a légellenállás okozza. De vajon Galilei láthatta-e ezt a különbséget, ha valóban elvégezte az ejtést? A mi kísérletünk, melyet ha nem is Pisában (bár tanítványaim erősen ösztönöztek erre), hanem a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban végeztünk el, egyértelműen azt bizonyítják, hogy igen, látnia kellett a különbséget! Az iskola legmagasabban lévő ablakából, mintegy 13 m magasból végeztük az ejtést. A tornaórán használt 3 kg-os súlygolyó és a hozzá esztergáltatott (ugyancsak 9.4 cm átmérőjű) fagolyó egyszerre történő indítását egy állványról (lásd az ábrát) indítókulcs ki rántásával végeztük, míg esésük végén egy kb 30 cm vastag puha homokrétegben „landoltak". A legnagyobb meglepetésünkre a kísérleteknél szabad szemmel is meggyőződhettünk arról, hogy a „versenyt" mindig a vasgolyó nyeri! Biztonság kedvéért video- és fényképfelvételeket is készítettünk az „eseményről". íme a szerencséskezű fotós pillanatfelvétele a golyók esésének utolsó fázisáról, amikor kb 50 km/h sebességgel robognak a talaj felé. Háttérben a 10 cm-enként bejelölt mérőléc látható. Egyértelműen látszik a különbség a vasgolyó javára. Arisztotelésznek tehát mégis igaza lenne?! Galilei pedig megijedhetett ettől, ezért nem említi a kísérletet egyetlen írásában sem?! Ma már nagyon nehéz ezekre a kérdésekre válaszolni. Mi mindenesetre óvatosabbak lettünk az anekdotákat illetően. Tűri László (A cikk szerzője kémia-fizika szakos középiskolai tanár a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban tanít 1977 óta. Egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte. 1984-től 1989-ig Pest megye középiskolai fizika szakfelügyelője, majd szaktanácsadója. Tagja az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak, melynek keretében népszerűsítő előadásokat tart országszerte. A fenti cikk alapját képező tudományos előadás elhangzott az Országos Fizikatanári Ankéton Debrecenben 1994 április 8-án.) 86
