Bariczné Rózsa Mária et al. (szerk.): Ceglédi kalendárium '95 (Cegléd, 1994)
Kisfaludi Péter: Tisztelt Olvasó!
CEGLÉDI KALENDÁRIUM '95 nyesebb tehetséggondozás, mivel már egy korai időszakban feltárhatók a tanulók hajlamai, képességei, s ezek ismeretében hosszútávú fejlesztési program alkalmazható. Nagyobb hangsúlyt kap a rendszerben a nyelvoktatás, mely törésmentesen vezeti el a gyerekeket a kezdetektől a tervezett, legalább középfokú nyelvvizsgákig. Az óraszámok csökkentésének egyik módja a csoportbontás. A tanulók heti óraszáma is kisebb, de a kevesebb tanulóval való foglalkozás intenzívebb, eredményesen pótolja a tanórákat. Ez ugyan némileg növeli a képzés költségeit, de túlterhelés nélkül juttatja korszerű ismeretekhez a gyerekeket. Az 1993/94-es tanévben indított kísérletet felmenő rendszerben, évfolyamonként egy osztályban végezzük. Szoros együttműködést alakítottunk ki a budapesti Radnóti Gimnáziummal, amelynek tapasztalait és programját felhasználjuk saját munkánkban. Nem akartuk és a jövőben sem kívánjuk átvenni a jól működő ceglédi általános iskolák funkcióját. Egy olyan új lehetőséggel szeretnénk színezni Cegléd közoktatását, amely érdekessége mellett sok olyan, jól hasznosítható tapasztalattal is jár, amelyet mind az általános iskolák, mind a középiskolák jól fognak tudni hasznosítani. Természetesen végleges értékelésről csak a teljes kifutás után - 8 esztendő elteltével - lehet szó. A nyolcosztályos gimnázium iránti érdeklődést a jelentkezők nagy száma is mutatta. Az első évben 96- an, a másodikban pedig 92-en szerettek volna kisgimnazisták lenni. A magyar, a matematika és a pályaalkalmassági felvételi vizsga alapján vettünk fel az első esztendőben 34, a másodikban 33 tanulót: az 1993/94-es tanévben 20 fiút és 14 leányt, a következő tanévre pedig 13 fiút és 20 leányt. A vonzáskörzet több mint 10 iskolájából jelentkeznek a gyerekek, ami egyenletes beiskolázás esetén 2-3 tanuló eltávozását jelentené évenként egy adott általános iskolából. A teljesen objektív felvételi vizsga azonban megváltoztatja az arányokat, és nagyon leszűkíti azoknak az iskoláknak a körét, ahonnan a tanulók bekerültek. A felvételt nyertek iskolai eloszlása a következőképpen alakult: 1993/94. tanév Iskola jele, felvettek száma 1994/95. tanév Iskola jele, felvettek száma a 16 d 17 b 10 b 8 c 3 c 5 d 2 a 2 e 1 h 1 f 1 g 1 A megnevezés nem lényeges, az azonos betűk azonos intézeteket jelölnek. Az „a" és „d" iskola kétévi eltérő adatai nem a felkészítő tevékenységet minősítik, hanem inkább az orientálás irányát jelzik. A szabad iskolaválasztás elvének elismerése mellett is szerencsésebb lenne, ha a jövőben több helyről jönnének felvehető gyerekek, mert így egyenletesebb eloszlást mutatna a felvételi arány. Az általunk elfogadott képzési program szerint 3 jól elkülönített képzési szakasz található a nyolcosztályos gimnázium oktató-nevelő munkájában. Első szakasz: az 1-2. osztályos ún. kisgimnáziumi évek. A gyerekek egy idegen nyelvet tanulnak nagy óraszámban, matematikát, magyart és a humán-, valamint reál tárgyakat bevezető társadalomismeret és természetismeret mellett ének, rajz, kézművesség szerepel a tantervben. (A második osztályban megjelenik a fakultatív latin.) A második szakasz a 3-6. osztályos időszak, tulajdonképpen az alapvizsgára való felkészülés ideje. A 83
