Bariczné Rózsa Mária et al. (szerk.): Ceglédi kalendárium '95 (Cegléd, 1994)

Kisfaludi Péter: Tisztelt Olvasó!

551

I

f.:j:

foglalták el, és egész 1755-ig birtokukban tartották, a midőn t. i. azon év febr. 1-én kelt királyi rendelet a szén tégy házat ismét a katholikusoknak visszaadatni rendelte. Továbbá van itt egy olasz ízlésre épült igen szép kéttornyú ref. templom is, meliynék építése nem rég fejeztetett be. Ugyanazon helyen hol most ez áll, állott a régi r*éi templom is, melly az 1854 ki május 29-éu épen Űrnapján, támadt tűz által, a lángok martaléka lett, ez alkalommal a város egy része is elégelt A reformátusok iskolája hajdan itt igen virágzó | volt, s az már 1579-ben oily nevezetes tanintézet vala, bog)' az uj | vallás terjesztésére Debreczenbe is innen küldettek alkalmas egyé- j nek: mert megjegyzendő, bogy Magyarországban Czegléden, Ó-Bu j dán és Tolnán keletkezett legelőször a kálvinistaság, s innen terjedt tovább. A kevés számú evangélikusoknak szintén van itt temp-1 iomjok és iskolájok.

Czegiéd székhelye egy es. kir. szolgabirói hivatalnak, meilynek | járása e városról veszi nevezetét, 8 az uj politikai felosztás szerint] Pest-Solt megy ében Kecskemét kerületi főnökség alá tartozik; továbbá van : városháza, hol a városi hivatalszobák léteznek, úgyszintén polgármestere, tanácsa, s a város népességéhez képest 18 tagból álló képviselő választmánya. 1853-tól pedig árvabizottmány & is. Ezeken kívül megemlifcendők még a városi kasinó, postabi-j vatáí, gyógyszertár, a legújabban alakult kereskedelmi egylet.! nagy vendéglő, végül meg kell még említenem a ezeglédi fiatalság! gyűl- és mulatóhelyét az úgynevezett- „Pikula egyletet“, mellynek; a többi közt az a dicséretes szép tulajdonsága is megvan, bogy j szintúgy mint a kasinó, újságokat is járat, tehát az irodaimat ese- j kélységébez képest pártolja. A város déli határán, az úgynevezett! S2Ökehalmon egy igen csinos emeletes épület vonja még figyel- j műnket magára. Ez volt azon kisebb (majoros) gazdákat képező; intézet, mellyet a Gazd. Egyesület volt títoknoka Török János 184ó-! ban felsőbb jóváhagyás mellett alapított, de fájdalom, ez is, mint j számos más üdvös vállalat, öt évi létei után, 1852-ben, az idők su-J lya alatt s kellő pártfogás hiányában megszűnt.

A lakosoknak nagyobbrésze mezei gazdaságból és némikép aj szőlőművelésből él, nagyobbára elég vagyonosak, s épen nem rit- j kaság itt, hogy egy gazda egész, sőt ennél is több telket hif; a; szarvas-marha és ló-tenyésztés csak annyira terjed itt ki, a mennyi! a földműveléshez, s egyéb terhek viselésére kívántatik. Ivézmüve-1 sek, a közönséges mesterségekben meglehetős számmal vannak, kik. rendesen vásárokra is eljárnak.

Czegiéd hajdan a szent Kláráról nevezett ó-budai apáczarend birtoka volt , a már akkor is nagy határú helységet Nagy Lajos adományzásából 1368-ban kapták, s mind addig birtokukban maradt, míg 1782-ik évben a nevezett apáczarend fel nem oszlatott, s ekkor a kincstár birtokába esett vissza-, jelenleg is a közalapítványi jószágok közé tartozik, s mint Hlyen, kincstári kormányzás alatt van.

Történeti múltjából azon keveset kivéve, miket itt felemlítettünk,, nem sokkal tudunk többet. A. város levéltárában legrégibb oklevél Zsigmond király egy megerősítő irata Î-407-ik évből; ezenj kívül néhány újabb kori is van, :áe azok tartalmában Czeglédre vonatkozó semmi történeti adatok nincsenek, a városi jegyzőkönyv is csak 1697-ben veszi kezdetét, hihetőleg a korábbi jegyzőkönyv, valamint több érdekes okirat is, a törökök pusztításainak estek martalékul, mint ez akkor más helyeken is történt.

Zomhortf (ittszhir.

A n á in kert j tv

kép.)

Volt neked egy szép kis kérted, Mimiig zöldéit télen nyáron,

Őröl»tel ve ismételted :

„íme bétáit rníudeO vágyom.“

Kézzel, szemmel, «Kérelemmel Te voltál a* ápolója.

Imádkoztál este, reggel -•

„Csak e kertet Itten ója!“ j

Högyká reggel nem jött k&rmat. Forró kÖoyed hulla rájuk;

Ha vihar jött, betakartad, !

S nőttek szépen * virágok.

Pusztulást az sohso látott, Hervadás azt solxaem érte. Szabadságol, ifjúságot, Föhildorái mindent érte.

Melletted nr. öreg kertész A viruló kerten végig Majd aggva, majd örömmel néz, Küzdve öokazor, küzdve, vérig?

Érzett Örömet* bánatot,

Vállait az évek nyomták, Vigaszt csupán kertje adott, Könnyűé az élet gondját.

Múltja fölött ha elnézett Szemeibe köuyek ültek;

Áh! árnyak a boldog évek, Mindörökre elrepültek.

Évek jöttek s távozáosk, Sírdonib van a kertész felett -Fejeden is ezüst: szálak Jelentik » kora telet.

Kerted hol van? puszta már az, Virág nincs, a gyom fölverte, Vihar járja, földje száraz,

Egy egy gödör maradt benne.

Minden madár bú?an zenél Szép napokról, ifjúságról. Minden gödör regét beszél Kis bokorról, kis virágról.

itt hirobnjét rózsa nyitá,

Szép jövendő szép reménye; Jött egy ifjú, leszakít»

És fölfűzte köbeiére.

w ;

Ott egy ifi u bokor állott,

Most babérlomb hajt ki rajta, fik

Vónségedre feltalálod Nyugodalmadat alatta.

1 tt ogy másik bokor álla;

Kiültette még a kertész.

Ifjis még, de'megzlUlt.a Lombjait már a áibös vész.

Ott virult agy karcsú iüjoxn Meszsze vitte forró vágya,

Mészsze a sík Óceánon Ott mereng, ott áll magába 1

Két kis oltóág maradt csak,

Szebb napokat mindig várva,

Ab külön, m»gokba vannak ~ *

Napsugár is alig járja. 4?

Boldog évok, ehünétek. Sírba vagytok tán örökre ! Kelő hajnal piroă arczozal, Virrad-e ád örömökre ? —■

8&ás& Domokos, *■}

Tiz di I I I I « dollár.

KIwüiWi, irta JÓKAI MÓR.

rrsiíut««.)

Robertson kétségbeesett ar ezot mutatott. Fellármáztatá a többi hajósokat is és elrémité őket azzal u hirrel, hogy társaik által el vannak árulva, a szökevények bizonyosan visszatértek Ötahaitiba a most a spanyolokat társaik nyomába fogják utasítani.

A hajójukon hordozott kincs ezentúl csak veszedelmükre szolgál. Híre futamodik gazdagságuknak s minden hadihajó, minden kalóz vadászatot fog tartani a gazdag zsákmányra. Nincs más menekülés, mint visszamenni a Saypan szigetre, elrejteni az egész kincset ; a azután a Sandvieh szigetek felé vitorlázni, ott vásáriam be nőket és rabszolgákat, a kik nélkül meg nem telepedhetnek asziget.cn.

Ez indítványt mindenki helyesnek találta. Ha a kincset jól elrejtik a szigeten, akkor hiába kutatja ki hajójukatnáluknál erősebb ellenség, nem talál náluk semmit s kénytelen lesz őket odább bocsátani.

így kerültek vissza ismét a Savpanra. Az volt most a fökérdés, hogy mikép rejtsenek el annyi pénzt, a nélkül, hogy a lehető véletlen valakit annak nyomára vezessen; az aranypor és öntött rudak ötven hordóban voltak befenékeíve; azt úgy a földbe elásni nem lehetett, hogy valami nyom ne maradjon utána. Attól is lehetett lelni, hogy ha nagyon eldugják, majd úgy találnak járni, hogy visszajőve! maguk sem akadnak rá; Robertson segített mind a két aggodalmon ; - - a sziget belsejéből egy sebes hegypatak omlott elő, ;( számtalan zuhatagot képezve. K patakot hirtelen rakott védgátakkai elzáratá, s mikor az fel volt szorítva medréből, a sok zuhatag sziklái közt talált egy barlangot, mellynek nyílását máskor a vizoiniás elfedezve tarta. JR barlangba hengeriUeté be az aranynyal telt hordókat egymásután Mikor el volt minden helyezve szépen (valóságos ezeregy éjszakai mosók üregje), akkor egy nagy követ heugerittetett a barlang nyílására; azután szétszöratta a patak gátjait, a hullám ismét rohant, omlatagokat képezve szikláról sziklára : találja ki, a ki tudja, mellyik alatt vau a tíz millió dollár? •,

Most már jó helyen volt az egész kincs : most rnár nem félhetett egyik czinkos a másiktől, hogy az meg fogja őt csalni, hogy ifi elszökik előle a hajóval : a közös zsákmány biztos helyre volt letéve, mintha záros vasajtó alatt volna.

Tizenheten voltak a hajón, midőn a Saypanfól elvitorláztak; a rnartalóczok nagy gondtól szabadultak meg : többé nem kellett sem hordóikra, sem Robertsonra vigyázniuk, e fölötti örömükben beütötték a rumos hordók fenekeit,s ittak. & míg el nem dűltek; még i a négy előőrs is kidült a sorból; nem volt szükség Robertsont éber szemmel kísérni többé, őrizze most ő maga az üres hajót. í

Mikor a legénység mind egy ül egyig ittasan hevert az első / fódözet alatt, Robertson, Wiliams s Georges hozzá fogtak a végső munkához, a mit olly régóta terveztek előre. Az alvó tengerészeket bezárták a hajó fenekébe, minden ajtót és nyílást beszegeave. A mi | élelmi szer és Ha! volt a hajón, azt átrakták a nagy csónakba; a rní

t) Károly testvére t-j név Lapunkban. de ssép xmónyekw&tgoéíéy Bzotrku