Bariczné Rózsa Mária et al. (szerk.): Ceglédi kalendárium '95 (Cegléd, 1994)
Kisfaludi Péter: Tisztelt Olvasó!
CEGLÉDI KALENDÁRIUM '95 Bevásárlóközpont és piac Cegléden „Három dolgot kell minden épületnél figyelembe venni, amelyek nélkül egyetlen épület sem érdemli meg a dicséretet: és ezek a hasznosság vagy kényelmesség, a tartósság és a szépség." Andrea Palladio Fiatal építészként kaptam megbízást a Kossuth tértől a Selyem utcáig elnyúló piac beépítésének megtervezésére. E pár oldalon lehetőségem nyílik megismertetni az Olvasót néhány, a megvalósulás során született, és az épületbe beépült gondolattal, valamint a kívülálló számára misztikusnak tűnő kulisszatitokkal. A történet 1992 telén kezdődött (számomra), amikor képviselő-testületi döntés született a terület hasznosítására kiírt pályázatról. Ezen bárki részt vehetett, akinek elképzelése volt arról, hogy mi épüljön, miből és ki bonyolítsa le a beruházást. Megbízóimmal egyetlen résztvevőként nyertünk. (Egy korábbi terv szerint az OPÁL-ház stílusában, annak második ütemeként hatalmas fedett és kis szabad piac épült volna, de pénz hiányában elsorvadt ez az elképzelés.) A győztes pályázat arra épített, hogy ha visszatelepül a piac, mellette jól eladható üzleteket kell építeni. Ezt egészítette ki az a gondolat, ha az üzletek által bezárt udvart könnyű tetőszerkezettel lefedik, viszonylag olcsón fedett piac is létesíthető. Ezzel a programmal indult '93 kora tavasszal a tervezés, mely során ún. vázlattervet több bizottság és szakhatóság előtt bemutattunk és egyeztettünk. (A többes számot indokolja, hogy a műszaki tervek készítésekor kb. 15 társtervező és szakértő kolléga volt segítségemre.) Minél jobban merültünk a tervezésbe, annál több probléma vetődött fel. Kiderült például, hogy a terület tulajdonviszonyai nem rendezettek; a szabvány által előírt parkolót nehéz lesz biztosítani; a szomszéd telkek szintje majd másfél méterrel magasabb, csapadékvizük ide folyik. A jogi, közigazgatási anomáliák bámulatosan gyors (fél év) rendezése után májusban elkezdtük az első ütemben épülő üzletház és fedett piac végleges terveinek kidolgozását. A fő problémát - mint minden foghíjbeépítésnél - itt is a szabálytalan alakú telek okozta, melyet tetézett az OPÁL-ház belógó lépcsőháza, innen megközelíthető bejáratai; valamint a kétszintes OPÁL-ház és egyszintes parókia épület közti alapvető méret- és stílusbeli különbség. Mindezekre válaszul a következő alapgondolat született: Ne egy előre kitalált épületet próbáljunk a szomszédok közé illeszteni, hanem legyen a háznak egy markáns középpontja, amely karaktert ad az egésznek, így a fent említett részeket egyenként megoldhatjuk anélkül, hogy épületünk jellegtelenné, szétfolyóvá válna. így született a kupola, mely teljesen szabályos, négyzet alakú csarnok közepén emelkedik. A csarnok oszlopai által kijelölt irányokba futnak az üzletház tartófalai, a középső irány pedig legyen az épület fő tengelye. A Kossuth tér felől ez a nagyobbik épületrész szimmetriatengelye, betartva így azt az ősi szabályt, miszerint a homlokzat akkor értelmes és tiszta, ha a belső szerkezetet tükrözi. A parókia felőli oldalon, mint első részmegoldást, a parókia eresz-, párkány- és lábazatmagasságát követő homlokzatot terveztünk, melynek a fő tömeggel való csatlakozása a felállított rendszerünkből egyenesen következik. A második fontos részletmegoldást az OPÁL-ház felőli csatlakozás jelentette. Itt legokosabbnak bizonyult „nem csatlakozni", elsősorban az OPÁL-ház tornya miatt. Többek közt ennek a saroktoronynak az érvényesülése indokolta, hogy az utcai homlokzat a járdavonaltól befelé törik. A két passzázs a csarnok két, főtengelyre szimmetrikus sarkába érkezik. Érdekességük, hogy szűkösségüket a falak „hullámoztatásával" oldottuk fel. Az üzletház piac felőli véghomlokzatai szintén a markáns kupola és csarnok két oldalán eltérő, de egyenként érdekes és értelmes, egymással egyensúlyban lévő képet mutatnak. 44
