Gergelyné Baktai Júlia (szerk.): Benedek Péter. Válogatás a festőről szóló irodalomból - Pest megyei múzeumi füzetek 11. (Szentendre, 1979)
Önéletrajz
ba gyengébb voltam, így aztán megint hátrább kerültem a padokba. De számokat írni szépen tudtam. Innen a nagy iskolába kerültem. Biber Sándor rektor úrhoz. Egyszer mutattam a rajzaimat egy gyereknek, a rektor odanézett, hogy mi az a dongás hátul, mutatom neki, — azt mondja, hogy: — egy 111.gimnazista sem tud úgy rajzolni mint én. Láttam a naptárakban Kossuth, Rákóczi, Wekerle, Ferenc Jóska, Jókai képeit — ezeket másoltam ki belőlük. 1900-ban maradtam ki az iskolából, negyedikes voltam akkor. Egyszer kértem otthon pénzt pennára, de nem tudtak adni, s én akkor az iskolába markíroztam az írást. Nem sokra néztek engem akkor az iskolába. A rektor sokszor megfenekelt, a többiek meg csak nevettek. Ritkán játszottam, inkább rajzolgattam. Volt a közelünkbe egy botos, annak az unokáival barátságba keveredtem, kaptam tőlük vízfestéket — ekkor kezdtem festegetni. Először vad színeket használtam. Átvitték a szomszédba a rajzaimat, hogy milyen jól tud rajzolni a Pétör. Nem ismertem a fortélyát semminek, csak úgy a világba rajzoltam. A Zsófi húgom ellopta a rajzaimat s a rektornak megmutatta. Erre az azt mondta — ezt a gyereket taníttani kellene. Össze is ült a presbiter tanács, de csak nem lett belőle semmi. A református pap adott képes újságot hogy rajzolgassam azt amit bennük látok. Arra járt akkoriban Major Jenő tájfestő, annak is megmutattuk a rajzokat, — elég jól tud rajzolni, mondta, de próbáljam meg a természet utáni festést. A szomszédba volt két iskolás gyerek, azokat kezdtem rajzolni ceruzával. Élethűre sikerült, megismerte őket az anyjuk. Amikor rájöttem, hogy természetből, meg gondolatból is jól tudok rajzolni, akkor kezdtem unni a másolást. Árvízi jelenetet festettem: bölcső, halott úszik a vízen, kakas, tyúk a kosárban, a csendőrök meg csáklyával húzzák le az embereket a házak tetejéről. Az újságban olvastam erről — oszt megfestettem. Egy kis mi matúrában festettem meg, akkorák voltak rajta a csendőrök mint egy szemétdarab. Mikor kimaradtam az iskolából anyámmal elmentünk kapálni, neki segítettem. Apám szigorú volt hozzánk. Az egyik bátyám palavesszőt lopott az iskolában egy másik gyerektől, úgy elverte, 8
