Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
IV. fejezet: Asztalos István: A mezőgazdaság gépesítése
vályogtalajokon azonban, főként a Duna—Tisza köze É-i részén, már nagyobb szerep jutott a kombájnoknak is. Különösen kiemelkedik a szentmártonkátai és a kiskunlacházi gépállomás, ahol a gépi gabonabetakarításnak több mint 80%-át kombájnokkal végezték. A gépi aratás kiterjesztésének legfőbb akadálya a széleskörű kisárutermelés, a gabonavetésterületek apró parcellákra tagolódása. A kombájnok számára ez a körülmény még kedvezőtlenebb, mint az aratógépek számára. Ezért általában a gépállomások is sokkal szívesebben dolgoznak aratógépekkel. Tehát az aratógépállomány fejlesztésére van nagyobb igény, s ez, elsősorban a talaj - adottságok következtében (igen sok a homok), indokoltnak is látszik. Hátránya azonban az aratógépnek, hogy a gabona gépi betakarítását csak részlegesen lehet vele megoldani, a cséplési munkafolyamatot külön el kell végezni. 3. NÖVÉNYÁPOLÁS A sokrétű munkafolyamat elvégzésére alkalmas, könnyű univerzál traktorok nélkülözhetetlenek a növényápolás gépesítésében. A Duna—Tisza köze szárazságra hajló éghajlata, a gabonabetakarítás időszakában a munkák összetorlódása, az ez időben fellépő munkaerőhiány követeli a kapások gyomtalanításának gépesítését. Az elmúlt évek során kétségtelenül javult a gépállomások gépállományának összetétele, emelkedett az univerzál traktorok száma. A gépállomások tervszerű fejlesztése tehát a gépi munka sokoldalúbb kiterjesztését teszi lehetővé. A termelőszövetkezetek kapás területéhez viszonyítva elegendő is az univerzál traktor, a függesztett kultivátor, mégis a gépállomások többségének körzetében a kapásoknak csak mintegy 5—35%-át kapálják géppel, néhány gépállomáson pedig egészen jelentéktelen vagy teljesen hiányzik a gépi kapálás (Jakabszállás, Kerekegyháza, Borota és még néhány gépállomás). A gépi kapálás jobbára a vályogtalajokon (Duna-völgy, Bácska) hódított tért, ill. ezen a területen végeztek számottevőbb gyomirtást gépekkel. A gépi növényápolás lassú fejlődését nem a gépek hiánya, hanem inkább a korszerűtlen vetés, ültetés, a négyzetes és egyenesvonalú sorvetések hiánya idézi elő. Univerzál traktorokkal, függesztett kultivátorokkal általában azok a gépállomások rendelkeznek legnagyobb számban, melyeknek körzetében jobban előtérbe került a kapásnövények termelése. Legtöbb univerzál traktor a homokhátságon található és ezen belül is kiemelkedik a ceglédi (20 db), kecskeméti, kiskunfélegyházi (14 db) gépállomás jó gépellátottsága. Itt is vannak azonban, elsősorban a DK-i részen, kevés univerzál géppel rendelkező gépállomások. A függesztett kultivátorok száma a gépállomások többségében meghaladja az univerzál traktorokét. Az univerzál traktorok számának növelése is természetesen együtt járt a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésével, kiszélesedésével. Az ellenforradalmi események következtében azonban egyes körzetekben ez az egyensúly felborult, a gépállomások munkaterülete megcsökkent, így néhány gépállomás körzetében (Csátalja, Bugyi) a termelőszövetkezetek részesedése kicsi, kapásterületük nem számottevő, ugyanakkor az univerzál traktorok száma viszonylag nagy. A munkaterület szűkebbé válása, az univerzál traktorok számszerű növekedése magával hozta, hogy egy univerzál gépre lényegesen kisebb terület jut, mint néhány évvel előbb. 1954-ben egy univerzál traktorra még közel 600 kh termelődd
