Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
IV. fejezet: Asztalos István: A mezőgazdaság gépesítése
a növénytermelésen keresztül látszik meg hatásuk. A Duna—Tisza köze az ország egyik legszárazabb, aszályra leginkább hajlamos tája. Kevés a csapadék, kicsiny a levegő páratartalma, magas a napfénytartam, a nyári hőmérséklet (Id. I. fejezet). A Duna—Tisza köze éghajlatának e sajátos vonásai nagyfokú gépesítést igényelnek, hogy le lehessen győzni a növénytermelésre gyakorolt, gyakran káros hatásukat, hogy az ember a korszerű agrotechnika, a gépek alkalmazásával mind kevésbé függjön a természet szeszélyeitől. A gépesítést befolyásoló tényezők egyike a fagyos napok száma, az őszi fagyok beálltának ideje, a kései tavaszi fagyok kihúzódása, ill. a talaj fagyott állapotának időtartama. A fagyok korai beköszönte megrövidíti az őszi talajművelés és vetés idejét. A mezőgazdasági termelésben ez annál inkább hátrányos, mivel a kapások, főleg a kukorica betakarítására csak későn kerül sor, így rövid az az idő, mialatt a mezőgazdasági munkákat (őszi mélyszántás, gabonavetés) el kell végezni. E feladatot azonban csak nagyobb számú géppel lehet megoldani. Befolyásolja a gépesítés fejlesztését a magas hőmérséklet és a napfénygazdagság is, melynek következtében gyors a gabona beérése. A kenyérért folytatott harc megköveteli a nagyobb számú kombájn és aratógép alkalmazását, hogy a gabonabetakarításnál a nagyobbmérvű szemveszteség elkerülhető legyen. A nyári csapadék mennyisége is kihat a gépek elosztására. Egyrészt a csapadékosabb területeken a kombájnok mellett az aratógépeknek nagyobb a létjogosultsága, mert a nedves gabonában az aratógép alkalmazása az előnyösebb. Másrészt éppen az aratással esik egybe számos kapás növény kapálási időszaka, amikor az emberek energiáját szinte teljesen leköti a gabona betakarítása. A kapálás másodrendűvé válik, így a gyomok elhatalmasodása csökkenti a kapások terméseredményeit. Az aratás gépesítésének kiszélesítése mellett tehát a gépállomások univerzál traktorállományának növelése is szükséges. A magas hőmérséklet, a napfénytartam és a kevés nyári csapadék az aratás és a kapálás elvégzése mellett szükségessé teszi a tarlóhántás gyors befejezését is, mert az adott éghajlati viszonyok mellett igen erős és gyors a talajnedvesség elpárolgása, nagy a talaj vízvesztesége, különösen a homoktalajokon. Néhány napi késedelem a tarlóhántásban nagymértékben lerontja a későbbi talajmunka minőségét, növeli az önköltséget és az üzemanyagfogyasztást, mivel a gépeknek nagyobb talajellenállást kell legyőzniük. Hatványozottan megmutatkozik ez akkor, ha tarlóhántást nem is végeznek, és így kerül sor őszi mélyszántásra. D) AZ IGAER6 ÉS A GÉPÁLLOMÁNY TERÜLETI MEGOSZLÁSA ÉS SZEREPE A TALAJMŰVELÉSBEN 1. AZ IGAERŐ TERÜLETI MEGOSZLÁSA Az igaerő nagyságát befolyásolja a termelőszövetkezeti mozgalom előrehaladottsága is. Áhol az egyéni gazdaságok nagyobb hányada tömörült a közös gazdálkodás kereteibe, ott a lóállomány csökkenni fog, mert a nagyüzemben a mezőgazdasági munkák mind szélesebb körét gépekkel végzik el. 272
