Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)
I. fejezet: Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdaságának természeti és társadalmi feltételei
<3100° 3100°- 3200° 3200°-3300° 3300°< mérsékletet (Csongrád, 1950. VII. 6.: 41,6 C°), valamint a legnagyobb téli hideget is (Kecskemét, 1939. II. 17.: —34,0 C°). Az abszolút hőmérsékleti ingás is igen nagytájunkon: januárban 49,2 C° (Kecskemét), februárban 51,2 (K), márciusban 41,6 (K), áprilisban 36.5 (Szeged), májusban 38,5 (K), szeptemberben 37,1 (K), októberben 42,3 (K), novemberben 41,5 (K), decemberben 39,8 (K), az egész évben pedig 71,7 C° (К). E szélsőséges értékek mellett az évi közepes hőmérsékleti ingás — 1901—1930 évek átlagában — mérsékeltebb képet nyújt (22— 22.5 C°), s a legnagyobb amplitúdójú Közép-Tiszavidék felől a Duna—Tisza köze átmeneti területet képez a kiegyensúlyozottabb Ny-i, illetve É-i tájak felé. A mezőgazdasági termelés szempontjából nagyon lényegesek a tenyészidöszak hőösszegei. A tenyészidőszak középhőmérsékleti összegeinek területi eloszlása (1901—1950) azt tanúsítja, hogy a Kecskemét—Kalocsa vonaltól DK-re fekvő területen erősen hőigényes növények termesztése is lehetséges (hőösszeg április 1. és szeptember 30. között: 3300 C° felett). Az említett vonaltól É-ra és Ny-ra már csak 3200—3300 C° a tenyészidöszak hőösszege, a dombságon pedig még ennél is kevesebb (4. ábra). A szélső hőmérsékleti értékek gyakorlati jelentőségű küszöbértékeinek földrajzi eloszlása lényeges befolyást gyakorol a mezőgazdasági termelésre. A fagyos napok (a napi legalacsonyabb hőmérséklet 0 C° alatt) száma a Duna—Tisza közén DNy-ról ÉK felé 80-tól 110-ig nő. A téli napok száma (a napi legmagasabb hőmérséklet sem éri el a 0 C°-ot) D-ről É felé nő: 25—35. A nyári napok (a napi legmagasabb hőmérséklet 25 C° felett) száma É-on 55, D-en már 80 felett van, míg a hőségnapok (a napi legmagasabb hőmérséklet 30 C° felett) száma É-on 10, innen DK felé 30-ra nő. A korai ill. késői fagyok tájunkon sokévi átlagban évente 14—14, Kecskemét és Kiskunfélegyháza körzetében 17 ill. 18 alkalommal fordulnak elő. Jelentkezésük időpontja a földrajzi szélesség, a domborzati- ill. talajviszonyok függvénye (5. és 6. ábra). A talaj hőmérséklete az advektív hőkészleten kívül függ a besugárzás és a kisugárzás erősségétől, a borultság mértékétől, a csapadék és a párolgás nagyságától, a légáramlás élénkségétől, továbbá a talaj különböző tulajdonságaitól: szín, anyagi minőség, szerkezet, hővezetőképesség, fajhő, növényzettel való fedettség. Homokterületeinken nagyon jó feltételei vannak a talaj gyors fel-50 km 4. ábra. A tenyészidöszak (IV—IX.) hőmérsékleti összegei (C°, 50 évi átlag, Bacsó nyomán) 15
