Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)

Sárfalvi Béla: Bevezetés

az önálló települések száma, a járásoké pedig — összevonás útján — 18-ra csökkent (1. ábra). A községi szinten való feldolgozást sok esetben megnehezítette a közigaz­gatási határok változása. Az ebből eredő problémákat, ahol a kellő adatok rendelkezésre állottak, számszerű korrekcióval, ahol hiányoztak, ott becslés, illetve korabeli térképek felhasználása útján küszöböltük ki. Feldolgozásunkhoz statisztikai forrásokként az 1789-es II. József korabeli felvétel — csupán az akkori Pest (-Pilis-Solt-Kiskun) megye területéről fenn­maradt— adatait, valamint az egész területről rendelkezésre álló 1:288 000-es mértékű, a fontosabb műveléságak elhelyezését ábrázoló térképlapokat, 1855. évre a Helytartótanács által 1865-ben kiadott „Magyarország műveléságankénti terjedelme és földjövedelme” c. kiadványt használtuk fel. A többi időpontra vonatkozóan a Statisztikai Hivatal kiadványaira, a legutóbbi éveket illetően pedig a rendelkezésünkre bocsátott hivatalos felvéte­lekre támaszkodtunk. A történelmi áttekintéshez nem álltak rendelkezésre a társadalmi— gazdasági fejlődés szakaszait legjobban jellemző évek adatai, meg kellett elé­gedni az adott időpontok — 1789, 1855, 1895, 1935 — adataival, nagyjából azonban ezekkel is jellemezni lehetett egv-egy korszak mezőgazdasági viszo­nyait. A népességi és gazdasági adatok összevetésénél bizonyos pontatlanságot eredményez az a körülmény is, hogy a felsorolt időpontokból csupán a mező­­gazdasági adatok állanak rendelkezésre, míg az ezekhez felhasznált népességi statisztika 1869-, 1890-, illetve 1930-ból származik. Hasonló nehézségekkel kerültünk szembe a felszabadulás utáni időszak tárgyalásánál: az 1957. évi mezőgazdasági adatok mellett kénytelenek voltunk az 1949. évi népszám­lálás adataira támaszkodni. A különböző időpontokból származó adatokat azonban csupán olyan vonatkozásokban vetettük össze, amelyekben a nyert következtetések értékét nem rontja le különösebben az időbeli eltérés. A községi szinten végzett adatgyűjtés, az adatok feldolgozása, valamint térképezése hosszú időt vesz igénybe. Ez a körülmény, valamint a kéziratok szokásos átfutási ideje nem tette lehetővé, hogy községi szinten az 1957. éviné 1 újabb keletű mezőgazdasági adatok kerüljenek feldolgozásra, illetve tér­képezésre. * Könyvünk elkészülése alkalmával köszönetünket tolmácsoljuk értékes segítségükért a szakmai bírálóknak: de. Koch Ferenc professzornak és de. Wallner Eenő docensnek: Köszönetét mondunk a gondos és odaadó szerkesztésért Marosi Sándor munkatársunknak, az illusztrációs anyag szép kivitelezéséért pedig Vass MARiANNE-nak. A kötet szép és ízléses kiállításáért külön köszönettel tartozunk az Akadémiai Kiadó és az Akadémiai Nyomda dolgozóinak, elsősorban Csörgő István műszaki szerkesztőnek, valamint Szilvásy Zoltán csoportvezetőnek. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom