Asztalos István - Sárfalvi Béla: A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza - Földrajzi monográfiák 4. (Budapest, 1960)

II. fejezet: Sárfalvi Béla: A növénytermelés jelenlegi területi eloszlása

59. ábra. A zöldborsó vetésterületének 60. ábra. A dinnye vetésterületének eloszlása (1957). 1 pont — 10 kh eloszlása (1957). 1 pont — 10 kh A felsorolt feltételeknek leginkább a Duna—Tisza köze felel meg. Tájun­kon a paradicsomtermelés egyik legfontosabb övezete Pest környéke, ahol a szántóterületek 3—6%-án termelik. A másik paradicsomvidék Kecskemét és Nagykőrös tágabb környékén terül el. Valamivel kisebb méretű, de még jelen­tős paradicsomtermelést űznek Szeged környékén. Budapest környékén mint­egy 40, Kecskemét vidékén pedig kb. 60%-kal lehetne a vetésterületeket növelni (57. ábra). A paradicsomtermés nagyobb részét a konzervgyárak (Budapest, Duna­keszi, Kecskemét, Nagykőrös) veszik át és dolgozzák fel. c) Fejeskáposzta A Duna—Tisza köze két legnagyobb káposztatermelő körzete a rácke­vei járás, valamint a szegedi járás É-i fele. Ezenkívül néhány Pest környéki községben (Vecsés, Vasad, Gyál), a Galga mentén és Tiszakécske határában van jelentősebb vetésterülete. A felsorolt területeken mindenütt 1%-nál maga­sabb, helyenként 2—3%-os a területi aránya (58. ábra). 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom