Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig

A választmányi üléseket szeptemberben követő taggyűléseken már jóval kisebb volt az aktivitás és helyenként érdektelenségét, passzivitást is jeleztek. A taggyűlések negatívumai közé tartozott, hogy a konkrét helyi feladatok megfogalmazására is kevés helyen került sor. Gyenge volt az előkészítő munka, és a járási bizottságok nem tulajdonítottak súlyának megfelelő jelentőséget a júniusi határozat taggyűléseken történő újbóli megtárgyalásának. Ez érződött a párttagság megjelenésén, hozzáállásán is. A ráckevei járásban például 30 pártszervezetnél 20-25 %-os volt a megjelenés, s a taggyűléseket újra kellett szervezni.' '

Az alapszervezetek többségénél azonban még tartott a határozat nyomán kibontakozó politikai aktivitás, bár ezt tettekre kevésbé sikerült átváltani. De már ekkor elkezdődött a politikai élet apálya is, amely ebben az időszakban a pártszervezetek kisebbik hányadánál volt észlelhető. A politikai aktivitás viszszaesésében szerepet játszott, hogy a junius előtti módszerek még változatlanul hatottak, sőt 1953 őszére helyenként újra felerősödtek. A pártközpontból érkező instrukciók gyakran változtak, ellentmondásosak voltak, s a tennivalók aprólékos meghatározása kevés önállóságot biztosított a pártszervezeteknek.

A következménye pedig az lett, hogy "erősödött a kapkodás, a területen való szaladgálás, kevésbé folyt meggondolt, tervszerű munka"./44/

A határozat végrehajtását segitő elméleti munka sem haladt úgy, hogy a tisztánlátást segítette volna. Különösen a határozat gazdaságpolitikai részének megvalósitása igényelt uj elméleti

alapállást, ez a munka el is kezdődött, de még a szükebb pártos/aktiva sem ismerte meg. '

A gyakorlati munkát - az uj politikai vonal érvényesülését - az intézkedések jó része segítette, de akadt néhány olyan is, mely a végrehajtás átgondolatlansága miatt gátolta.

Kétségtelen, hogy az életszinvonal javítására, a szociális körülmények jobbítására tett intézkedések, a törvényesség helyreállításának szándéka és törekvései a lakosság közérzetét, a közhangulatot jó irányba befolyásolva hozzájárult a változó politika fogadásához.

97