Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)
Szabó József: Az MDP politikai irányvonalának érvényesülése Pest megyében 1953 júniusától 1955 márciusáig
egyre jobban megrendítették hitelét. Tudták ezt a megye politikai irányitó is. A Központi Vezetőség részére készített jelentésekben ezekről rendszeresen beszámoltak.^5^ A hibák forrásainak, valóságos okainak felismerése azonban ekkor még nem érlelődött. A feszültségeket a gazdaságban és a társadalmi életben, az életszínvonalban jelentkező ellentmondásokat olyan okozatnak tekintették, mely a> helyes politika eltorzitásából, a rossz munkából, s az osztályellenség tevékenységéből következett. Ezzel a valóságos okok leplezőjévé, eszközévé vált, s a feszültségek további növekedéséhez vezetett. A hibák valóságos okainak feltárását, a külső és belső viszonyok olyan változása tehette lehetővé, majd szükségszerűvé, mely kényszerítő erővel hatott a politikai vezetésre, s alapvető változást eredményezett. A feszült nemzetközi légkör, a Sztálin halálát követő bizonytalanság, az elkövetett politikai és gazdasági hibák nyomán válságos helyzet alakult ki 1953 közepére hazánkban. Megromlott a párt és a tömegek kapcsolata, s a politika következményei elégedetlenséget váltottak ki a társadalom legkülönbözőbb osztályai és rétegei köréből, kétséget keltve a párt és a kormány politikájával szemben, a szocialista célok iránt A politikai hibák, különösképpen a személyi kultusz eluralkodása és káros következményei leghamarabb és legszembetűnőbben a szövetségi politika eltorzulásában jutottak kifejezésre. A népi demokrácia a jelentős eredmények ellenére gyöngült, társadalmi bázisa szűkült. A tömegek a sikerek mellett észlelték és érezték a politikai gazdasági hibákat is és ezek következményeit. E hatások együttesen jelentkeztek. Mivel a hibák és torzulások viszonylag rövid időszak alatt, de nagy intenzitással érvényesültek az MDP politikájában, feltárásuk előrevetítette a párt és a hatalom megrázkódtatását is. Az egyre erőteljesebben ható ellentmondások és feszültségek objektive napirendre tűzték a párt politikai irányvonalának és gyakorlatának felülvizsgálatát. Ebbe az irányba hatottak az SZKP törekvései a személyi kultusz és következményeinek felszámolására, s a népi demokratikus országokban jelentkező feszültségek csökkentésére tett intézkedések is. A korrekciók azonban a politikai irányvonal lényegi vál-85