Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952

A megyei Tanács Pest megyében rendkívüli gyorsasággal elvégez­te a kitűzött feladatát, már jóval a határidő előtt 1952. de­cember 26-ig elkészült jelentésével. Beszámolójukból megtudhatjuk, hogy a felülvizsgálat előtti idő­pontig 3131 kulákot vettek nyilvántartásba a gazdalajstrom alap­ján, 46.611 kát. hold földterülettel. A felülvizsgálat és a kuláklista kiigazítása után a kulákok száma 4.330 személy volt a megyében, 556 kulák az ország más területén élt az adott időpontban. A járási tanácsok 309 sze­/144 / mély levételét javasolták, ebből a megye 73-ét fogadta el. Az MDP agrárpolitikája éveken keresztül úgy kezelte a gaz­dagparasztság kérdését, hogy léte a mezőgazdaság átszervezésé­nek, a termelőszövetkezeti mozgalomnak a legnagyobb kerékkötő­je. A párt vezetésének minden megnyilvánulása 1949-től arra ösztönzött, hogy minél rövidebb idő alatt meg kell oldani a kulákságnak, mint "a burzsoázia utolsó, falusi osztagának" fel­számolását. Az u.n. "kuláklisták" folyamatos és évente többszöri felülvizs­gálata komoly zavart idézett elő nem csupán az érintettek, de a rendelkezések végrehajtói között is. Az alsóbb pártszerveknél furcsa kettősség alakult ki: a félelem, hogy nem voltak kellő­en éberek, bűntudatot váltott ki, s ennek eredményeként a fel­adatok maradéktalan, a kor szellemének megfelelő, túlhajtott teljesítésére törekedtek. Ugyanakkor a feléjük irányuló elma­rasztaló kritika hatására hogy: "rosszul csinálták, durva jobb és baloldali hibákat vétenek" a bűntudatuk és félelmük állan­dósult, s ez a feladatok további tulhajtását eredményezte. /A fentiekhez már csak adalékként járult a saját lelkiismere­tükkel való szembesülés./ A társadalom és a gazdaság szerkezetében végbement átala­kulás eredményeképpen az ország nagy lépést tett előre a tör­ténelmi elmaradottság felszámolása terén. Az extenziv fejlesz­tés lehetőségeinek maximális kihasználásával, a hatalmas beru­házási tevékenység és a tervgazdálkodás következtében a munka­­nélküliség már 1949/50-re megszűnt, megindult a nők tömeges 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom