Sándor Gézáné (szerk.): Adalékok Pest megye felszabadulás utáni történetéhez. MSZMP Pest megyei Bizottsága Archívuma (Budapest, 1987)

Gács Andrásné: Az MDP politikájának érvényesítése Pest megyében, különös tekintettel az agrárproblémák megoldására 1948 - 1952

letbe volt kiadva, s ezek a parasztok az X. tipusu tszcs-be léptek be. Most a XII. tipusu tszcs tagjai, akik agrárproletárok, föld nélkül maradtak." Felelőtlen munkamódszerként egyértelműen elitélték az ilyen tevékenységet a megye vezetői. Z11®/

Az 1951. április 23-i megyei beszámoló rendkívül önkritikus. A problémáknak már csak a felsorolása is igen figyelemreméltó: "... zavarok vannak pártunk parasztpolitikájának megértése és alkalmazása körül. A kulák elleni harc inkább adminisztratív, mint politikai jellegű. A lenini hármas jelszó alkalmazásán csorbát ejtettünk, nem támaszkodtunk szilárdan minden esetben a szegényparasztságra. A DÉFOSZ szervezetek nem hozták létre, illetve nem működnek a munkástagozatok, s a kulák elleni harcba sincsenek bevonva. A begyűjtést a megye 50 %-ra teljesítette, a gépállomásokon magas az üzemanyagfogyasztás, rossz a munka szervezése. A versenymozgalom papiron fut.1'/11^/

Ugyanebben az időszakban a választmányi ülésen a következőképpen fogalmaztak: "Felvetjük, megállapítjuk a hibákat." "... a lényeg az lenne, hogy az itt felvetett kérdéseken elgondolkozzunk és a feladatokat végrehajtsuk." "... A párt parasztpolitikájában elkövetett hibákat, az ezen a téren mutatkozó elhajlásokat, torzításokat keményen meg kell torolnunk."/12°/

A helyes és megszívlelendő állásfoglalás után a terméshozamok további növeléséről, a termelőszövetkezeti tagság 150 %-os, és a termelőszövetkezetek földterülete 100 %-os emeléséről hoztak határozatot. A fenti eredményt december 31-ig kellett elérniük./121/

A termelőszövetkezetek munkájának megjavításához - hangoztatták a választmány tagjai - "minden segítséget meg kell adni, hogy vonzóvá tudjuk tenni a dolgozó parasztok előtt. Biztosítani kell továbbá azt is, hogy önkéntes elhatározásukból válasszák a szövetkezés útját. A feladat a tömeges kollektivizálás, melynek megvalósításához folytatni kell a tagosítást, a birtokrendezést." Fontosnak tartották a szövetkezetek jövedelmezőségének fokozását, a háztáji megszilárdítását, az állami gazdaságok és gépállomások munkájának javítását, s azt, hogy a termelőszövetkezetek magasabb tipusba térjenek át.

Három veszély van - állapította meg a fenti junius 7-i beszámoló - mely megakadályozhatja a szövetkezetek fejlődését:

67